81297. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasaló

Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81297. SZÁM. — VH/i. OSZTÁLY. Elektromos vasaló. Perlusz és Elkán cég Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 3-ika. 10 20 Elektromos vasalók alapzatát eddig öntöttvasból készítettek. A jelen találmány azon a tapasztalaton alapul, hogy a kovácsvas hővezetó'képessége a kisebb vagy nagyobb mértékben mindig likacsos struktúrájú öntöttvasénál jobb. A kovácsvas ezen tulajdonságát kihasználva, a jelen találmány értelmében olyan elektromos vasalókat állítunk elő, melyek a beléjük vezetett elektromos áram energiáját az eddigi vasalóknál gazdaságosabban használják ki, ezenkívül az előállítás költsége is csökken. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának foganatosíts si példája van feltüntetve. Az 1. és 2. ábrán a vasaló alapzatának előállítási eljárása van jelezve két egymásra merőleges nézetben, a 3. ábrán a vasaló függőleges metszete vázlatosan látható. A vasaló alapzata egyetlen darab megfelelően kiszabott (a) vaslemezből készül (1. és 2. ábra), melyet két (b) és (c) pofa közé fogunk be; ezen pofák közül az egyik, a (b) pofa pontosan megfelel azon végleges alaknak, 25 melyet a vasaló alapzata alaprajzban mutat, míg a másik (c) pofa hasonló alakú ugyan, de az, (a) vaslemez vastagságával szélesebb; ha most az (a) vaslemeznek a pofákon túl kiálló peremét a nagyobbméretű (c) pofa ol-30 dala mentén való kalapálás által fokozatosan áthajlítjuk a 2. ábrán szakadozott vonalak segítségével jelzett helyzetbe, az (a) vaslemez (g) élei egyrészt és (h) élei másrészt derékszögben áthajlítva összeérnek, miáltal a vá-135 lyuszerű vasalóalapzat jön létre; az ösz;-z,eérő (g) és (h) éleket forrasztás vagy hegesztés által egyesítjük. Az alapzat kovácsolás helyett sajtolás útján is képezhető, lényeges csak, hogy az alapzat egyetlen, 40 megfelelően kiszabott vaslemez peremeinek áthajlítása által készül, mi mellett az összeérő élek utólagosan összeforrasztatnak vagy hegesztetnek. A 3. ábrán látható vasaló (k) alapzata az 1. és 2. ábrával kapcsolatosan leírt módon 45 készült, de ugyancsak vaslemezből való a hasonlóan kiképezett (j) vasalófedő is. A két (k) és (j) elem közé van befogva egy (1) aszbesztlemez, mely az (m) hevítőtest által kifejtett hőnek felfelé való terjedését megaka- 50 dályozza és azt lefelé tereli. Az (1) aszbes.ztlemez alatti, az (m) hevítőtestet felvevő tér homokkal van kitöltve; a homok hővezetőképessége azonos az öntöttvaséval, de roszszabb a kovácsvasénál, aminek következ- 55 ménye, hogy kovácsvasalapzatot alkalmazva, a hő nagyobb mértékben húzódik lefelé az alapzat alsó felülete felé, úgyhogy itt a hősűrűség nagyobb. Hogy a vasaló a vékony vaslemezek alkal- 60 mazása dacára kellő súllyal bírjon, az (o) nehezéket alkalmazzuk az (1) aszbesztlemez felett. Ezen nehezék azonban sem az (1) aszbesztlemezt, sem a (j) vasalófedőt nem érinti, amennyiben az (1) aszbesztlemez feletti üreg- 65 ben légrés meghagyásával van felfüggesztve, pl. a (p) csavar segítségével. Ezáltal azt érjük el, hogy a nehezék a hőt felfelé egyáltalában nem vezetheti, mert hő ellen izolálva van. A találmány szerinti vasalóknál a (j) 70 fedőlemez gyakorlatilag hideg és az egész hő a (k) alapzat alsó dolgozó felületén koncentrálódik. Ezáltal nemcsak az elért hőmérséklet nagyobb, hanem egyúttal a kisugárzás általi hőveszteség is kisebb, mely két körül- 75 ményből következik a bevezetett elektromos energia jobb hatásfokú kihasználása. Szabadalmi igények: 1, Elektromos, vasaló, azáltal jellemezve,