81273. lajstromszámú szabadalom • Kovácsoló kalapács
Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81273. SZÁM. - XVI/d. OSZTÁLY. Kovácsolókalapács. Placzek János mérnök, Panewnik-Idaweiche. A bejelentés napja: 1920. évi december hó fi-ika. Jelen találmány tárgya transzmisszióról, motorról, vagy ehhez hasonlóról meghajtott kovácsolókalapács. Ilyenek már nagy számban ismeretesek. Ezekkel szem-5 ben jelen találmányt a tulajdonképpeni kalapácsnak a lengő karral való különleges összekapcsolása és azon körülmény különbözteti meg, hogy a lengő karnak lengési pontja üzemközben elállítható, mi-10 által a kalapács ejtőmagassága kovácsolás közben változtatható. Tudvalevőleg ilyfajta kalapácsoknál a lengő kar a hajtótengely fordulatszámának megfelelő számú lengőmozgást végez, 15 mely jelen találmánynál olykép van megállapítva, hogy a lengő karnak legmagasabbra beállított forgáspontja esetén a kalapács legmélyebb helyzetében az üllőt éppen érinti. A kalapács és lengő kar kö-20 zött engedékeny kapcsolatnak kell lennie, mivel különben kovácsolás közben valamely rész eltörne, tekintettel arra, hogy ellenkező esetben a kalapácsot a lengő kar minden fordulatnál legmélyebb helyzetéig 25 szorítaná le. Ezért az eddig ismert szerkezeteknél a lengő kart például lemezrugókból készítették, melyek megfelelően kihajolhattak, vagy pedig a kalapácsot kikapcsolókészülékkel látták el, vagy peito dig a lengő kart bütykös tárcsáról hajtották meg. Mindezen szerkezeteknek hátránya, hogy vagy nagyon drágák vagy pedig megbízhatatlanok. Azon kívül ezeknél a kalapácsnak ejtőmagassága üzem•55 közben el nem állítható. Jelen találmány kiküszöböli az összes fentemlített hátrányokat. A rajzon látható jelen kalapács oldalnézetben kétféle munkahelyzetben, részben metszetben. A 40 (b) kalapács az (a) állványzatban van vezetve és belül üreges. Ezen üreg legmélyebb részén (c) forgáscsap van megerősítve, mely körül a (d) orsó lenghet ki. A (d) orsó mentén az (e) hüvely csúszhatik el, mely (f) csapok segélyével van a (g) lengőkar végében forgathatóan ágyazva. Az (e) hüvelyt legfelső helyzetében (o) rugó igyekszik megtartani. A íg) lengőkar a (q) villában ágyazott (h) forgáscsap körül lenghet ki. A (g) lengő- &0 karnak hátsó vége (i) forgáscsap útján kapcsolódik a (k) hajtórúdhoz, mely előnyösen hajlított kettős lemezrugó alakjában van kiképezve. Ezen (k) hajtórúdnak másik végén az (m) forgatótengely (1) f>5 forgatócsapjához kapcsolódik. A forgatótengely tetszőleges módon hajtható meg. A kalapács ejtőmagasságának üzemközben való elállithatósága céljából a (q) villának alsó nyúlványa csavarorsóként 60 van kiképezve, mely a csavaranyaként kiképezett (p) kézikerékbe csavarodik, míg utóbbi az (a) állványzatban van ágyazva. Ha már most a (p) kézikerék elforgatása által a (q) villát a (h) lengési csappal <35 együtt sülyesztjük, úgy vele sülyed a (g) lengőkar és annak (f) összekötőcsapja és avval együtt a (b) kalapács, miáltal a kalapács és üllő közötti távolság csökken. Mivel azonban a (g) lengőkar kilengése 70 állandó nagy, a kalapácsnak az üllőhöz való ütközése után a lengő kar még továbbmozog lefelé, miközben az (e) hüvely a (d) orsó mentén az (o) rugó hatása ellenében lefelé mozog (2. ábra). Termé- 75 szetesen a (q) villa nem csak csavarberendezéssel, hanem ékekkel vagy emelőáttétellel is elállítható. Látható tehát, hogy a lengő kar a munkadarab vastagságától függetlenül 80
