81264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogéneknek krakkolására
nek. Előnyösen oly anyagot használunk, amely 330 C"-on, vagyis oly hőmérsékleten olvad, amely a krakkozási hőmérsékletnél alacsonyabb és amelyet a krakko-5 zási térben üzem közben fenntartani kell. Az ólom a krakkozási hőmérsékletnél nem párolog el. A (22) fedél elhelyezése előtt a krakkozó tartályba apró szilárd ólomrészecskék által hordott megömlesztett 10 (63) anyagot töltünk. A fedél elhelyezésénél az (55) csöveket és az azokkal öszszekötött (56, 61, 62) lemezeket a (17) tartály belsejében toljuk. A (22) fedéllel a krakkozó tér felső részét elzárjuk. Elő-15 nyösen oly mennyiségű, alacsony hőmérsékletnél megolvadó fémet vezetünk be, hogy a hőnek az ömlesztett anyagban szénhidrogénre való behatása alatt az ömlesztett fém szintje a (17) cső felső vége 20 alatt, azonban a (61) lemez fölött legyen, úgyhogy az összes lemezek az ömlesztett fémben feküdjenek. A kemencét szükség szerint üzembe helyezzük, hogy az ömlesztett (63) anyagot a krakkozási hő-25 mérsékleten tarthassuk, amely 400 és 750 C° között ingadozik aszerint, hogy milyen a folyékony szénhidrogén minősége és az ömlesztett anyagot a berendezés üzeme közben ezen hőmérsékleten 30 tartjuk. Üzembe helyezésnél a (46) szelepet nyitjuk, míg a (41) szelep zárva marad. A (33) olajszivattyút és a (43) gázszivattyút ezután üzembe helyezzük, A (43) gázszivattyú a (45) csőből szén-35 hidrogéngázt szállít a (44) csőbe, amely az (55) csöveken át az ömlesztett (63) anyagba hatol. Ezen kívül a (33) olajszivattyú a (34) csőből folyékony szénhidrogént szállít a (31) csövön keresztül 10 a (29) térbe. A folyékony szénhidrogén az ömlesztett anyag alsó részén keresztül hatol, amíg a kívánt gáznyomás fel nem lép. A (45) csövön át bevezetett szénhidrogéngáz arra szolgál, hogy az üzem kez-45 detén a kívánt gáznyomást könnyebben érhessük el. A gáznak a (45) csövön át való bevezetése azonban nem fontos, minthogy a (41) és (46) szelepek zárva tarthatók az alatt, amíg a folyékony szén-50 hidrogén beszivattyúzása a megömlesztett anyagba folyamatban van, úgyhogy a kívánt gáznyomás azon gázok révén is érhető el, amelyek a folyékony szénhidrogénnek a (29) térben és a megömlesztett 55 anyagban való felhevítése folytán keletkeznek. Ha az ömlesztett anyagban cm2 ként 10.5 kg gáznyomást kívánunk fentartani, akkor ezen nyomás elérésénél a (46) szelepet zárjuk, ha az eddig nem volt zárva, míg a (41) szelepet nyitjuk és az tiO mindaddig nyitva marad, amíg a folyékony szénhidrogén állandó keringése a berendezésben be nem következik. Ha a gáznyomás 10.5 kg cm2 -ként és a megömlesztett anyag nyomása 2.8 kg cm2 -ként, úgy 65 a folyékony szénhidrogén hozzávezetése a (33) szivattyú segélyével cm2 -ként 13.3 kg nyomás alatt történik. Ezután a (43) gázszivattyút hozzuk működésbe, hogy szénhidrogéngázokat, nem pedig a sűrítő- 70 ben lecsapott gőzöket vezessünk a megömlesztett anyagba. Ily módon a megömlesztett (63) anyagba megszakítás nélkül a sűrítőben nem sűrített gázokat és gőzöket, valamint a (31) csőből folyékony 75 szénhidrogént vezethetünk el. Más szavakkal a berendezés üzeme közben folytonosan folyékony szénhidrogént vezetünk a (34) csőből a (29) térbe és innen ezen téren át lefelé a megömlesztett anyag alsó 80 részébe és mialatt a folyékony szénhidrogén az említett üregből a megömlesztett anyag alsó részébe áramlik, a sűrítőből állandóan szénhidrogén gázokat és gőzöket vezetünk a megömlesztett anyagba, 85 úgyhogy a megömlesztett anyag felszínére állandóan gőzök és gázok (gazolin-gőzök is) jutnak, amelyek innen a (36) csövön át a (38) sűrítő (37) csőkígyójába áramlanak. A párlat vagy a 'M sűrítőben a gőzök sűrítése folytán keletkező csapadék a (39) tartályba jut, amelyből azt a (47) csövön át időszakonként lebocsájtjuk. A sűrítőből származó gázokat és nem sűrített gőzöket a (43) 95 gázszivattyú működése közben a (44) csőbe szállítja és azok az (51) térbe, innen pedig az (55) csöveken át a (63) megömlesztett anyag alsó részébe jutnak. A krakkozandó folyékony szénhidrogén 100 a (31) csőnek a kemence (10) részén való áthaladása közben felmelegszik és felhevített állapotban a (29) térbe jut. Minthogy a (29) tér le van födve és azt a (63) megömlesztett anyag veszi körül, ennél- 105 fogva a már meleg folyékony szénhidrogén a (29) térben, ahol a hőmérséklet magasabb, még jobban felmelegszik. A felhevítéshez szükséges meleget a belső tér falai és az ömlesztett anyag szolgál- no tatják, úgyhogy a folyékony szénhidrogén a (29) térből az ömlesztett anyagba való áthaladás közben oly hőmérsékletet vesz fel, amely az ömlesztett anyag, például ólom ömlesztési pontja közelében vagy e 115 fölött fekszik. A folyékony szénhidrogén így oly állapotba jut, hogy az ömlesztett anyagba ennek lehűlése nélkül hatol.
