81264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénhidrogéneknek krakkolására

\ Megjelent 1935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81264. SZAM. — I v/h/l. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés szénhidrogének krakkozására. Niece Fred Gerald mérnök, Clevelandban Ohio, É. A. E. Á. A bejelentés napja: 1921. évi szeptember hó 7-ike. A találmány tárgya eljárás és berendezés szénhidrogének krakkozására, amelyek alkalmazása mellett gazolinnál nehezebb szénhidrogének oly kezelésnek vet-5 hetők alá, amelynek révén jobb minőségű és nagyobb mennyiségű gazolin állítható elő. A találmány értelmében továbbá nemcsak folyékony, a gazolinnál nehezebb 10 szénhidrogének tehetők ki hő behatásának olyan megömlesztett anyagban, amely alacsony hőmérsékletnél megömleszthető fémből, például ólomból áll, amely a krakkozási hőmérsékletre való felhevítésnél 15 el nem párolog. Felhevített folyékony szénhidrogénekből keletkező gőzök és gázok is vethetők alá ilyen műveletnek, mimellett a hőkezeléshez szükséges megömlesztett anyagot zárt térben helyezzük 20 el, amely gőzkibocsájtó nyílással van ellátva. A gázokat és gőzöket tehát a megömlesztett anyagban felhalmozott hő behatásának tesszük ki. A sűrítőben nem sűrített szénhidrogéngázokat és gőzöket 25 szintén ezen kezelésnek vetjük alá. A kezelésnél a gázok és gőzök atomjai és molekulái egymástól elválnak, azután pedig más szénhidrogéngázoknak és gőzöknek a megömlesztett anyagban való krakko:;o zásánál ismét egyesülünk oly módon, hogy csekély költségek mellett nagy mennyiségű szabad hidrogén keletkezik telített szénhidrogének előállításához anélkül, hogy a kezelendő folyékony szén-35 hidrogénhez külső forrásból kiegészítő hidrogént kellene hozzávezetni, mimellett a szénhidrogén folyadékegységeként több és jobb minőségű gazolin keletkezik, mint az eddig ismeretes eljárásoknál. 40 A mellékelt rajzon a találmány tárgyát tevő eljárás foganatosítására szolgáló berendezés egy kiviteli alakja példaképpen vázlatosan van feltüntetve. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra harántmetszet az 1. ábra (2—2) 45 vonala szerint, a 3. ábra harántmetszet az 1. ábra (3—3) vonala szerint. Az (5) kemence (9) nyílása előtt a (6) lángzó van elrendezve, amelynek (7) 50 lángja a (8) tüzelőtérbe hatol. A tüzelőtér először kissé hátranyúlik és azután felfelé a (10) aknában folytatódik. A (10) aknához felül a lefelé vonuló (11) huzam csatlakozik, amelynek alsó (12) vége a 55 (13) kürtővel áll összeköttetésben. A (10) aknában a kezelendő szénhidrogén számára való tartály van elrendezve, amely a (15) alsó részből, a (16) felső részből és a (17) középső részből áll. A (15) alsó 60 rész a kemence alján alkalmas módon rögzítve van, míg a (16) felső rész az (5) kemencén kívül van elrendezve. A középső (17) rész függélyes csőtől áll, amely a (16) és (15) részeket egymással össze- 65 köti. A (17) cső belső tere a fő krakkozási tér, amelynek vége a (15) alsó rész (18) üregében van. A (17) cső felső vége a (16) felső rész (19) terébe torkol, amely a krakkozási tér felső részét képezi. A 70 (15) alsó rész és a (17) cső egymásfelé fordított végei össze vannak hegesztve, míg a (16) felső rész a (17) cső felső végével karimás összeköttetésben áll, úgyhogy a (16) felső rész a (21) csava- 75 rok oldása után levehető. A (16) felső részt a (22) fedél födi, amely a (16) fejes csavarok segélyével rögzíthető és szükség esetén eltávolítható. A (19) tér alsó részének átmérője lényegileg egyenlő a (17) 80