81221. lajstromszámú szabadalom • Légcirkulációs fűtési kályha
I Megjelent 1935. évi május hó í -én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81221. SZÁM. — II/h. OSZTÁLY. Légcirkulációs fűtésű kályha. Marcsinyi József lakatosmester és Róth Lipót ecetgyáros mindkettő Putnokon. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 5-ike. A jelen találmány olyan kályhára vohatkozik, mely a fűtendő helyiség összes levegőjét a lehető legcsekélyebb tüzelőanyagfogyasztás mellett, a lehető legrö-5 videbb idő alatt, közel azonos hőfokra hevíti fel és ezt a hőfokot állandóan egyenletesen fenntartja. Ezt a célt, a találmány értelmében, a tűzhelybe, a 'rostély két oldalán, felfelé haladóan beépí-10 tett csövekkel érjük el, melyek a kályha alatt szabadon kitorkolnak a szobalevegőbe és melyeket a tűzhely melege közvetlenül fűt, úgyhogy azok a levegőt a fűtendő helyiség legalsó légrétegéből be-15 szívják, gyorsan felhevítik és a felhevített levegőt egy, a tűzhely mögött kiképezett, lent és fent nyitott levegőaknában elrendezett és ebben a levegőt fűtő csöveken át, lefelé és lent a kályhából 20 ismét kiáramolni kényszerítik. A fűtendő helyiség levegője tehát arra kényszerül, hogy a tűzhely által közvetlenül fűtött csövekben, valamint külön még a lefelé szálló csövek által fűtött levegőaknában 25 keresztülvonuljon a kályhán, úgyhogy a fűtendő helyiség összes levegőjének rendkívül gyors cirkulációját és a forró levegőnek a hidegebb levegővel való, folytonos, bennsŐ keveredését érjük el. 30 A mellékelt rajzon egy ilyen kályhának egy foganatosítási példája van bemutatva és pedig.-! az 1. ábra annak függélyes metszetét és a 2. ábra az 1. ábra I—I. vonala mentén 35 vezetett vízszintes metszetét tünteti fel. A kályha itt pl. vas-töltőkályhának van rajzolva, melynél (1) jelöli a rostélyt, (2) a hamuszekrényt és (3) a tűzhelyet. Utóbbi mögött egy, a kályha egész magasságában végigmenő, fent és lent nyi- 40 tott (4) levegőakna van kiképezve, melyen fönt az (5) füstelvezető cső megy keresztül. A (3) tűzhelyben, az (1) rostély két oldalán két-két függélyes, a kályha tetejéig nyúló (6) és (61 ) cső van elren- 46 dezve. A (6) mellső csövek, fent és lent, a kályhán belül, a (B1 ) hátsó csövekkel, vízszintes (62 ) csődarabok útján össze vannak kötve és a kályha talpa alatt, a (2) hamuszekrény két oldalán, szabadon 50 kitorkolnak a szoba levegőjébe. A (62 ) felső csődarabok a (4) levegőaknába nyúlnak be és az ebben, az (5) füstelvezető cső két oldalán elrendezett függélyes (63 ) csövek felső végét a (6) és (61 ) 55 csövekkel kötik össze. A (63 ) csövek, alsó végükkel, közvetlenül a kályhatalp felett, a (4) levegőakna két oldalán, szabadon kitorkolnak a szoba levegőjébe. A kályha működésmódja világosan ki- 60 tűnik az elmondottakból. A tűzhely közvetlenül fűti a (6, 61 ) és (62 ) csöveket és ezzel bennük a levegőt felhevíti. A forró levegő a (6) és (61 ) csövekben felszállni kénytelen; a (62 ) felső csődarabo- 65 kon át a (4) levegőaknában lefelé haladó (63 ) csövekbe jut be és ezekből lent, a (4) akna két oldalán, kilép a szoba levegőjébe. A (6) mellső csövek eközben folytonosan friss levegőt szívnak be alul- 70 ról és így folytonos légcirkuláció keletkezik a (6, 6\ 62 63 ) csőrendszeren át, mely a fűtendő helyiség összes levegőjének jó felmelegedését és bennső keveredését idézi elő. Ezt a hatást még az is 75 fokozza, hogy a (4) aknán, felülről lefelé, a (63 ) csövekben keresztüíáramló forró levegő magát a (4) aknában lévő levegőt is fűti és így ebben is a levegő folytonos
