81194. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves lokomotív tűzszekrény

Megjelent j_935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS Í 81194. SZAM. — V/C. OSZTÁLY. Vízcsöves lokomotív tűzszekrény. Fialovits Béla oki. gépészmérnök Budapesten. A bejelentés napja: 1917. évi április hó 25-ike. A rajzmellékleten feltüntetett találmány tárgya a lokomotív típusú kazánok tüzelő­terének egyenes vízcsövekből való kialakí­tása; célja pedig a gyakorlatban használatos 5 hajlított vízcsövekből megkonstruált tüzelő­térrel bíró kazánokkal szemben az, hogy a tűzszekrény, illetve egyes csőelemei könnyen és megbízhatóan kitisztíthatok legyenek. A megoldás ezenkívül azt is célozza, hogy az 10 egyenes vízcsövekkel kombinált szerkezet a normál típusú lokomotív kazánok szerkezeti stabilitását is lehetőleg eredeti nagyságában tartsa meg. A találmány tárgya lényegileg tehát a tü-15 zelőtér egyenes vízcsöveinek a szorosan vett kazánba való beerősítésére vonatkozik. A leíráshoz tartozó rajzmelléklet 1. ábrája az egyenes vízcsövekkel bíró tü­zelőtér keresztmetszetét, illetve homlokrajzát, iO 2. ábrája annak hosszmetszetét, illetve oldalnézetét muutatja be. A hengeres kazánhoz csatlakozó állókazán felső része a normál típusú lokomotív kazá­nokhoz hasonló, vagyis ugyanúgy, mint azok­!5 nál meg vannak az állókazán fedéllemez és tűzszekrény mennyezetlemez s a kettőt össze­kötő és kimerevítő mennyezetcsavarok. Az állókazán fedéllemez és tűzszekrény mennye­zetlemez összekapcsolására szolgál a rajzban tO (a—a)-val jelzett s az állókazán két oldalá­nak hosszában és az ajtófalon végigfutó s a rajzban feltüntetett alakkal bíró acél­öntivény, melynek peremei részben szi­lárdsági szempontból, részben tökéletes 15 tömörítés céljából az összekapcsolandó szerkezeti részekkel mindenütt kétsoro­sán vannak összeszegeeselve. Az (a—a) öntvény a csőfal mentén is végighalad, azon­ban itt már csak egyszerű szögvas kereszt­:0 metszete van, melynek merőleges szárához a csőfalat, vízszintes szárához pedig a tűzszek­rény mennyezetlemezét szögecseljük. Az (a—a)-val jelzett acélöntvény, mint az az áb­rából kivehető, alul és felül köralakú fúra­tokkal bír, melyek közül az alsókba az acél- 45 ból készült egyenes vízcsövek felső végét hen­gereljük be. A felső nyílások tulajdonképpen tisztító nyílások, melyeken át az egyes cső­elemek megvizsgálhatók, tisztíthatók és esetenként az alsó nyílásokba behengerelhe- 50 tők (felszoríthatok). Üzem közben a felső nyílások fedelekkel vannak elzárva. Az acél vízcsövek alsó vége egy lehetőleg bő átmérőjű közös alsó koszorúba torkolik be. Az alsó koszorú rajzát és keresztmetsze- 55 tét a rajzmellékleten (b—b) betűkkel jelöltük meg. Ez az öntvény az eddig használatos ha­sonló célt szolgáló öntvényektől főleg abban tér el, hogy a tüzelőnyílás alatti részétől, valamint a kimosás és tisztítás céljait szol- 60 gáló nyílásoktól eltekintve, alul semmiféle más nyílása nincs, tehát ez okból semmiféle más elzárófedéllel sincsen felszerelve. A víz­csövek alsó vége ugyanis, minthogy a csövek egyenesek, hosszúszárú csőhengerlővel a felső 65 nyílásokon át hengerelhető fel. Uymódon el­érhető, hogy az elzárófedelek folyásával azok fel- és leszerelésével és tömörítésével járó nehézségek, valamint az alsó fedelek megerősítésére szolgáló szögcsavarok szaka- 70 dásával és cserélésével járó nehézségek el­kerülhetők legyenek. Tisztítás szempontjából, egyenes vízcsövekről lévén szó, az alsó ko­szorú alsó nyílásaira lényeges szükség nin­csen. A lekapart és a vízcsöveken át az alsó 75 koszorúba hullott vízkő és ugyanott felgyü­lemlett iszap megfelelő helyeken alkalmazott kimosónyílásokon át onnét kiöblíthető. A vízkeringés biztosítása céljából a hen­gerkazán utolsó toldatának haslemezét két, 80

Next

/
Thumbnails
Contents