81184. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés robbantóanyagok és effélék szárítására

_ 4 — jük lőporral a kezeléshez és a kezelést az egyes tartányokban foglalt lőportömeggel egészen végig lefolytatjuk. Az olajat úgyis áramoltathatjuk, a különböző tar-5 tányokon keresztül, hogy az sorrendben halad az egyes tartányokon végig, úgyhogy az a lőpormennyiség, amely a leghosszabb kezelésnek volt alávetve az olajkamrából közvetlenül érkező olajjal 10 jön érintkezésbe, míg a többi tartányok az utóbbi tartányból kivezetett olajat kapják. Az 5., 6. és 7. ábrán feltüntetett berendezés működésére nézve szintén lényegben 15 megegyezik az utóbb leírt berendezés működésével, kivéve a következő eltéréseket: Ennél az elrendezésnél ugyanis előbb az (52) dróthálókat a kellő mennyiségű lőporral megtöltjük és azután azokat az 20 (53) tartányokban elhelyezve, az utóbbiakat az (54) kocsikon a kellő helyzetbe hozzuk, hogy a tartányok a szárítóberendezés csőrendszerével kapcsolatba hozhatók legyenek. Itt elhelyezzük az (57) ve-25 zetékrészeket az (53) tartányok fölé az azok végét összekapcsoljuk a közös (58) vezetékkel; egyben bekapcsoljuk a csőrendszer egyéb vezetékeit is. Erre az olajat a (61) olajtartányból az (53) tartá-30 nyokon keresztül áramoltatjuk és ha kívánatos, a tartányokban elrendezett (73) fűtőkígyón gőzt bocsátunk keresztül. A keletkező gőzök az (59) sürítőbe vezettetnek, amelyből sűrítve a (60) gyüjtő-35 tartányba jutnak. Ha a szárítás befejezést nyert, a tartányokban lévő olaj a (70) szivattyú segélyével eltávolíttatik és a (61) kamrába vitetik. Ennél az elrendezésnél is különböző tartányok ugyanúgy 40 sorba kapcsolhatók, amint B/Z 2—4. ábrákon feltüntetett berendezésre nézve leíratott. Az összes kiviteli alakoknál a leírt kezelés mellett az olaj igen egyenletesen ke-45 veredik, úgyhogy annak minden része benső és egyenletes érintkezésbe jut a kezelendő lőporral. Minthogy a lőpor egész tömege mozgásban tartatik, légbúborékok keletkezése meg van akadályozva. A fo-5q lyadék cirkulációja a melegnek egyenletes eloszlását idézi elő, úgyhogy ezáltal az oldóanyagok mindenütt egyenletesen vitetnek át az olajba. A leírt módon kezelt lőpor néhány nap alatt megszárít-55 ható, amivel szemben az eddig használatos eljárásoknál, amelyeknél hevített levegőt alkalmaztak, több hónapra volt szükség a szárítási művelet véghezvitelére. Az olaj használata tehát a lőpor igen gyors szárítását teszi lehetővé, ami annak 60 nagyobb hővezetőképességére, valamint arra vezetendő vissza, hogy rövid idő alatt sok hőegységnek a bevezetését teszi lehetővé anélkül, hogy a hőmérséklet meg nem engedett módon emelkedhetnék. 65 Másrészt az olaj és a lőporszemcsék között tökéletesebb lesz az érintkezés, amennyiben az olaj behatol és átitatja a szemcséket. Az oldóanyagok igen hathatósan eltávolíttatnak az osmosis követ- 70 keztében is. A találmány szerinti eljárásnál a lőpor kezelése oly rövid ideig tart, hogy annak minőségi elváltozása nem állhat be és ilykép elkerültetnek azok a hátrányok, amelyek az eddig ismert eljárá- 75 soknál álltak elő, ahol a lőpor raktározása közben igen gyakran előfordult annak hirtelen elbomlása és pedig az elbomlás annál hamarabb következik be, minél hosszabb ideig volt a lőpor magasj hőmér- 80 sékletnek kitéve. Belátható tehát, hogy a találmány szerint kezelt lőporok hosszabb élettartamúak és sokkal biztosabban raktározhatok és kezelhetők, mint az eddigi eljárásokkal szárított lőporok; azonfelül, 85 tekintettel arra, hogy raktározás közben nem keletkezhetnek a visszamaradt oldóanyagokból származó gőzök, nem kell attól tartani, hogy levegővel keveredve, robbanó vegyületek keletkeznek, ami az 90 eddigi módon szárított lőporoknál hoszszabb raktározás alkalmával gyakran előfordult. Az olajnak a cirkulációja folytán nemcsak a légbuborékok, hanem ai lőportömegben lévő víz is kihajtatik; ugyan- 95 is a használt oldóanyagok kb. 7% vizet is tartalmaznak. A nedvesség jelenléte a lőporban azonban nagyban hozzájárul annak elváltozásához, amit igazol az a körülmény, hogy a lőporok nedves éghajlat 100 alatt általában rövid élettartamúak. Amellett, hogy a lőpor vízteleníttetik, a találmány szerinti eljárás folytán egyszersmind nemhygroszkopossá is válik, mivel a szemcséken a kezelés után vé- 105 kony olajréteg marad vissza. A találmánynak egy másik előnye abban áll, hogy nem illannak el az állandósító anyagok, amilyen például a diphenylamin, amely a lőporban a hirtelen elbomlás al- 110 kalmával keletkező savpárák nyomainak neutralizálása céljából foglal helyet. Ha kívánatos, akkor a találmány szerinti eljárásnál a diphenylamin vagy egyéb veszteségek elkerülésére a lőpor kezelése 115 előtt bizonyos mennyiségű ilyen állandósító anyagot keverhetünk az olajhoz. A kezelésnél használt olaj hőmérséklete kb.