81171. lajstromszámú szabadalom • Nehéz olajokhoz való belsőégésű erőgép

Megjelent j_935. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81171. SZÁM. — V/d/2. OSZTÁLY. Nehéz olajhoz való belső égésű erőgép. Lemaire József, technikus, Köln-Delibrück. A bejelentés napja: 1920. évi december hó 18-ilta. Németországi elsőbbsége: 1919. évi július hó 10-ike. A mai izzófejes belsőégésű erőgépek két irányban szorulnak javításra. Az egész tüzelőanyagtöltés felvételére szolgáló izzófej fűtése ugyanis túlhosszú időt és túlnagy hőforrást igényel, a szabályozás meg van nehezítve, mert az izzófej fala, a különböző hó'hozzávezetés hatása alatt, különböző nagy hőfokot vesz fel, ámde a gép csak ezen, a fal bizonyos hőfokánál dolgozik kedvezően. Ha úgy szabjuk meg a fal hőelvezetését, hogy nagy terhelésnél, kedvező tüzelőanyagkihasználás és nagy középnyomás mellett, lökésmentes járást érjünk el, akkor kisebb terhelésnél a fal oly erősen lehűl, hogy hibás gyújtások lépnek fel. Ha azonban jobban szigeteljük a falat hőelvezetés ellen, úgyhogy kis terheléseknél kedvező gyújtásokat kapjunk, akkor nagyobb terheléseknél a fal túl erősen felmelegszik és lökésszerű elégések következnek be. Eme jelenségek ellen csak két eszköz áll rendelkezésre: vagy megtartjuk az üres járáshoz szükséges falhőfokot és a terheléssel nem megyünk annyira fel, hogy lökésszerű gyújtások keletkezhessenek, tehát megelégszünk kis maximális teljesítménnyel, ami természetesen a gép jelentékeny mértékű gazdasági rosszabbodását jelenti, vagy pedig a beszívott vagy öblítő levegőáramba vagy az izzófejbe vizet vezetünk be, melynek mennyisége a terhelés nagyságától függ. Azonban itt is újabb nehézségek lépnek fel. A vízbeömlésnek kézzel való beállítása tökéletlen, a szabályozótól való függés pedig, gyors terhelésingadozásnál, a fal hőkapacitása miatt, fel kell hogy mondja a szolgálatot, mert a fal hőfoka a korábbi állapotot egyelőre megtartja (tehát pl. terhelésnél a fal még túl forró), míg a vízmennyiség már az új állapotnak megfelelő (tehát már csökentve van). A jelen találmány olyan belsőégésű erőgépre vonatkozik, melynél az izzófejes gép előnyei, nevezetesen: még a nehéz olajok- 45 nak is a legegyszerűbb eszközökkel elért biztos meggyulladása, a fent vázolt hátrányok nélkül teljesen ki vannak használva. A találmány értelmében egy a tulajdon- 60 képpeni sűrítőtérhez csatlakozó, megfelelően kicsinyre méretezendő izzófejbe az egész tüzelőanyagtöltésnek csak kis részét, és pedig folytonosan azonos részét fecskendezzük be, mely tehát itt gyújtó- 55 anyagul szolgál, míg annak változó menynyiségű többi részét (főrészét), tehát a tulajdonképpeni hajtótüzelőanyagot, közvetlenül az elégetőtérbe vezetjük úgy be, hogy az az izzófejből előrecsapó lángon 60 meggyulladjon. Ekkor azonban igen nehéz elérni azt, hogy egyrészt ezen befecskendezőlevegő nélkül bevezetendő változó hajtótüzelőanyagmennyiség, üres járásnál is, tehát amikor, az izzófejbe befecskende- 65 zett tüzelőanyagrész levonása után, csak rendkívül kis tüzelőanyagmennyiségekről van szó, biztosan meggyulladjon és másrészt, hogy az égés előtt vagy alatt úgy osszuk azt szét a sűrítőtér levegőjében, 70 hogy lecsapódás be ne következhessék. Ezeket a feltételeket könnyen teljesíthetjük a változatlan gyujtóanyagmennyiség befogadására szolgáló izzófejnek és a változó hajtótüzelőanyagmennyiség befecskendezési helyének célszerű térbeli elrendezésével és egy, a dugattyún elrendezett nyúlvány segélyével előidézett légörvénynyel. Ennek a légörvénynek az a feladata, hogy a változó hajtótüzelőanyagmennyiséget, az elégetőtérbe való belépésekor, levegővel úgy átkeverje, hogy az az izzófejből kilépő lángon, akár nyomásnövekedés mellett, akár változatlan nyomással, 75 80