81141. lajstromszámú szabadalom • Élelmiszeraprítógép
Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81141. SZAM. — XVIIl/a. OSZTÁLY. Élelmiszeraprító gép. Linzer Fülöp vegyész, Budapest, VI., Hermina-út 43. A bejelentés napja: 1921. évi február hó 21-lke. Szóbanforgó találmány egy oly élelmiszeraprítógépre vonatkozik, amelynél a felaprítandó anyag felső nyíláson át egy vízszintes hengeralakú tartályba bevezettetik, abban egy csavaralakú hajtó által előre forgattíatik és pedig megfelelő számú, a tartálynak a tengely irányában fekvő kifolyónyílásától befelé menő metszőborda között, mely utóbbiak szintén kifelé vannak fordítva és itt apríttatik apróra az anyag egy a hajtó által forgatott fogas metszőkorong által, mely metszőkorong fogai a metszőbordák külső oldalán futnak végig. Az eddigi ilyenfajta gépeknél a metszősík a metszőbordák és a metszőkorong között van elhelyezve az anyag előretolása céljából, még pedig függélyesen az előretoló készülékre. Ennek az elrendezésének megvan ugyan az előnye, hogy a hajtóforgantyúk forgatásához szükséges erőszükséglet aránylag kicsi, de viszont meg van az a hátránya is, hogy csökkenti a gép teljesítőképességét. Ezt a hátrányt azáltal küszöböli ki a jelen találmány, hogy a metszőfelület kúpalakúvá tétetik, ami által az átmeneti harántmetszet fentartása mellett a hossztengellyel párhuzamosan a metszhossz is nagyobb lesz és ennek folytán a hajtóforgantyú egyszeri megforgatásával több anyag apríttatik fel, ami természetesen mégis némileg nagyobb erőkifejtést igényel. A kúpalakú metszőfelület azáltal éretik el, hogy a metszőbordákat a tartály kifolyónyílásának szélétől kiállónak és rézsut erre a szélre helyeztetik el, míg ellenben a metszőkorong fogai kúpalakúan helyeztetnek el. A mellékelt rajzon az I. számú ábra egy csavarszerű ábrát mutat, a II. ábra pedig függélyes hosszmetszetét egy így berendezett aprítógépnek. A többi ábrák részleteket mutatnak. A tölcséren át (A I. tartály A I. és II. ábra) bevezetett anyag a tartályban abból kiszedhetőleg elhelyezett és a forgattyú (C) által forgatható csavar által (B) a tartály 45 kifolyónyílása (A II.) felé szoríttatik. Ennek a nyílásnak a szélétől a metszőbordák (D) 3. és 4. ábra befelé előre ugranak és ezen bordák között szoríttatik ki az anyag. Amint a 3. ábrából világosan kilátszik, a 50 metszőbordák (D) a kifolyónyílás szélén túl (A2) kiállanak, még pedig úgy, hogy rézsut fekszenek végeikkel a jelzett nyílásszél felé. A metszőbordák külső oldalai tehát egy kúpfelületen fekszenek, amelynek tengelye össze- 55 esik a (D) hajtótengelyével. A metszőkorong fogai (E. 1., 2. és 5. ábra), amelyek célszerűen kiválaszthatók és (B) csavarral össze vannak kötve, a kiálló ferde metszőbordákkal célszerűen és meg- 60 felelően ferdén egybekapcsolódnak., Ezáltal éretik el a fentemlített előny, t. i. nagyobb metszőhosszúság és ennek folytári a gépnek nagyobb teljesítőképessége a hajtó egy-egy forgásánál. 65 A szemléltetett gép tüzetesebb megmagyarázása céljából felemlítjük még a következő berendezéseket is, amelyek azonban nem képezik a jelen találmány tárgyát. Az E. a-latti metszőkorong még egy másik 7 0 E. I. metszőkorcnggal van erősen egybekötve, amely második metszőkorongnak kevesebb foga van és mindkét metszőkorong a tengely ugyanazon végén van megerősítve (2. és 5. ábra). Ezáltal azután hol az egyik, hol 75 a másik metszőkorong vehető igénybe, aszerint, milyen fokú aprítást akarunk elérni. A metszőbordák (2. ábra D) kiálló végei egy gyűrű által (B) egymással összeköthetők, ha nagyobb tartósságot akarunk 80 elérni. Épúgy egyesíthetők egymással a