81140. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt tárgyak előállítására

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81140. SZAM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás sajtolt tárgyak előállítására plasztikus masszákból. Krause Ernő igazgató, Leipzig-Stötteritz-ben és Blücher Hans mérnök és vegyész, Berlin-Steglitz-ben. A bejelentés napja: 1921. évi április hó 28-ika. Németországi elsőbbsége: 1920. évi május hó 3-ika. A feltalálók eljárásai szerint ismeretes élesztőpépből formaldehiddel való kezelés után, melegben száraz sajtolás útján kemény gumihoz hasonló jellegű plasztikus masszák előállítása (275875. és 289597. számú német szabadalmak). Sikerült továbbá előszárítás által már megváltozott élesztőből formaldehiddel való kezelés, szárítás és a száraz pornak meleg-sajtolása útján hasonló maszszák készítése (302930. sz. német szabadalom). Ezeknél az eljárásoknál lehet más fehérjeanyagokat is hozzákeverni és ezeket ekképpen egyidejűleg ugyanazon reakciónak alávetni. Másrészt különböző módokon lehetséges kazeinnak formaldehiddel való kölcsönhatása útján plasztikus masszákat előállítani. Emellett egész általánosságban a formálást először foganatosítjuk és a formaldehid behatását — amelyet itt találóan „keményítősnek" nevezünk — ehhez kapcsoljuk. Ajánlottak ugyan már olyan eljárásokat is, amelyeknél a formaldehid behatását egy korábbi stádiumban foganatosítják, azonban ilyen módon nem kaptak használható masszákat. Azon eljárások mindegyikénél a formálás a kazeinnek vízhozzáadás útján való plasztikussá tételével történik. Bejelentők az előzetesen formaldehiddel kezelt fehérjetartalmú anyagoknak száraz sajtolását mint külön területet tanulmányozták és kiképezték és egymásután kísérleteik köcébe vonták az egyáltalában szóba jövő nyersanyagok legtöbbjét. Kazeinnel való kísérleteknél kitűnt, hogy a feltalálók védett eljárása itt is alkalmazható. Ebben a különös esetben már most kitűnt, hogy a műszaki hatást rendkívüli módon elősegítjük, ha a formaldehid behatása után a reakciómasszából tovább folytatott szárítással a 40 formaldehidnek le nem öntött állapotban maradt részét is eltávolítjuk, mielőtt a száraz meleg-sajtolást foganatosítjuk. Ekkor tehát nem elégszünk meg azzal, hogy a maszszát szárítjuk — ami már magában a felta- 45 lálók alapvető eljárásának különlegességét teszi —, hanem a szárítási folyamatot addig folytatjuk, míg az összes szabad formaldehid elszállott. Ezáltal elérjük azt az előnyt, hogy a me- 50 legen sajtolt tárgyak a sajtó lehűtése nélkül kivehetők, míg nagyobb vízmaradékok és különösen le nem kötött formaldehid jelenlétében a formált termékeknek a sajtóban le kell hűlni, nehogy gőzök elszállása folytán 55 felfúvódások, repedések stb. keletkezzenek. Minden más szokásos eljárásnál plasztikus masszáknak kazeinből formaldehiddel való előállításánál szükséges ezen aldehiddel utánkeményíteni, amely keményítési művelet he- 60 tekig, egészen hónapokig tart. Ennek folytán feltalálók eljárása, amely a formaldehiddel való előkezelést alkalmazza, már magában véve műszakilag rendkívül fontos, mert a munkafolyamatot gyorsítja és megrövidíti. 65 Ez a gyorsítás még nagyobb mértékű lesz, ha a sajtolt kész termékek a sajtó lehűtése nélkül is kivehetők. További műszaki előny abban van, hogy a formaldehid elhasználása tetemesen korlátozva van, amennyiben a le 70 nem kötött állapotban maradt fölösleget a szárítási folyamat által maradék nélkül eltávolítjuk és felfoghatjuk. Némely célra, amikor a kész termékek minőségével szemben nagy követelményeket 75 állítanak, így pl. elektromos szigetelő tár-