81136. lajstromszámú szabadalom • Acetilénfejlesztő készülék

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 81136. SZAM. — II/d. OSZTÁLY. Acetylénfejlesztő-készülék. Krausz Vilmos szerelő vállalkozó Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 7-ike. Találmányom tárgya acetylénfejlesztőkészülék, melynél a gázfejlesztés a fogyasztás megszűntével automatikusan szűnik meg és ugyancsak automatikusan indul meg a gáz-5 fogyasztás megkezdésekor. Ezt a feladatot az ismert acetylénfejlesztő-készülékeknél úgy igyekeztek megoldani, hogy a karbidtartányba vezető vízvezeték zárószerkezetét vagy a víztartányba vezető karbidvezeték 0 zárószerkezetét a gázfejlődéssel arányosan emelkedő, illetve a fogyasztás mértékében süllyedő gázfelfogó haranggal hozták összeköttetésbe. Ezen mechanikus nyitás és zárás azonban nagyon szabatos szerkezetet igényelt, .5 amely könnyen elromlott.Találmányom az említett feladatokat mechanikus szerkezetek alkalmazása nélkül oldja meg. Találmányom tárgyánál a fejlődő gáz egyrészt közvetlenül a fogyasztási helyre vezet-10 hető, másrészt ,a fölös gáz egy külön térben gyűlik össze, mely tér a víztérrel közlekedik. A továbbfejlődő gáz a vizet visszaszorítja és egy második térbe, a tartalékgáztérbe jut. A víz visszaszorítása folytán a karbidhoz nem 15 jut több víz és a gázfejlődés megszűnik. A fölös gázt felfogó tér a tartalékgáztérrel oly vezeték révén van összekötve, melybe oly önműködő szelepszerkezet van beiktatva, mely a fölös gáz átömlését a gáztérből a tar» taléktérbe meggátolja és az utóbbiból az előbbibe csak akkor bocsát vissza gázt, ha a gáznyomás a fölös gáztérben kisebb, mint a tartaléktérben. E célra például visszacsapó szelepek alkalmazhatók. Ilyen romlásnak könyio nyen alávetett szerkezetek helyett célszerű folyadékzárat alkalmazni. A mellékelt rajzon találmányom tárgyának egy példaképpeni kiviteli alakja van vázlatos metszetben feltüntetve. 10 Az (a) víztartányba helyezett (b) karbidtartány két egymásra borított nyilt edényből van összetéve. A karbidtartányba a (c) gázvezetőcső nyúlik be a víztartány alatt levő (d) gáztisztító térből. A (c) csövet karbiatartány fenekéhez erősített (f) hüvely veszi 45 körül. A víz a (c) cső és (f) hüvely között, valamint a karbidtartány egymásra borított edényfalai között hatolhat a karbidhoz a rajzon látható nyilak irányában. A karbidtartány fedele kettős falú. A fedél- 50 köz félig vízzel van töltve. A víz színe fölé a (g) csövecske nyúlik fel a karbidtartány gázteréből, viszont a külső fedélből a (h) felszálló cső nyúlik ki és lefelé is a fedélközben lévő víz szintje alá. A karbidtartányt a vízbe me- 55 rülő gázfelfogó (j) harang veszi körül, melynek tetejéből a zárt (h') hüvely nyúlik ki, melyben a (h) cső a harang süllyedése alkalmával helyet talál. A harang egyéb tartozékait a rajz egyszerűsítése céljából nem tüntettem fel. " Ezen szerkezet a következőkép működik: A már említett nyilak irányában a karbidhoz hatoló víz révén fejlesztett acetylén a (c) csövön át távozik a (d) tisztító térbe és 65 onnan a felhasználás helyére. A közvetlen szükségleten felül fejlesztett (fölös) gáz a (t) térben gyűlik össze és a karbidtartány egymásba tolt köpenyei közti résen, illetve az ott levő vizén át távozik a (j) harang (T) 70 terébe (tartaléktér). A (g) csövecskén át a karbidtartány fedélközébe beáramló gáz nyomása a (h) csőbe vizet szorít fel. Ezt a csövet oly magasra méretezzük, hogy a felszorított vízoszlop magassága nagyobb legyen, 75 mint a karbidtartány egymásba tolt köpenyei közötti vízoszlopmagasság. Ekkor ez a szerkezet folyadékzárként működik. Ha a gázfogyasztást megszüntetjük, például, ha a világítóberendezésnél az égőket el- 80