81133. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a csomóképződés megakadályozására hidegen duzzadó keményítőnek és keményítőtermékeknek feloldásánál

Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81133. SZÁM. — IV/g. OSZTÁLY, Eljárás a csomóképződés megakadályozására hidegen duzzadó keményítőnek és keményítőtermékeknek feloldásánál. Kantorovicz Gyula gyáros Boroszlóban. A bejelentés napja: 1921. évi január hó 31-ike. Németországi elsőbbsége: 1918. évi május hó 31-ike. A különféle keményító'fajták vízzel szem­ben különfélekép viselkednek. A közönséges nyers keményítő (burgonyaliszt) hideg víz­zel keverve tejszerű folyadékot ad, melyből a keményítő néhány percnyi állás után is­mét leülepedik. Az oldható keményítő ugyanígy viselkedik. Forró vízzel ke­verve, a nyers keményítő' vastag csi­rizt ad, az, oldható keményítő pedig híg oldatot. Duzzadó keményítő (hide­gen duzzadó keményítő) tiszta állapotban és csak durván megőrölve, hideg vizzel, csomóképződés nélkül keverhető, míg fino­man megőrölt, duzzadó keményítő hideg víz­zel keverten csomókat képez. A durván őrölt duzzadó keményítőnek, habár csomóképző­dés nélkül keverhető össze vizzel, az a hát­ránya, hogy igen lassan duzzad, amennyiben erre legalább 10 óra szükséges. A finoman őrölt duzzadó keményítő hideg vízzel gyor­san ad ugyan csirizt, azonban a csomókép­ződés hátrányát mutatja. Durván őrölt, csomóképződést nem mutató, duzzadó kemé­nyítő készítésénél az őrlés alkalmával elke­rülhetetlenül nagyobb százalékos mennyi­ségű finom, duzzadó keményítő válik le, ame­lyet el kell különíteni, mivel különben újból csomóképződést okoz. A találmányt képező eljárás hidegen duz­zadó keményítőnél a csomóképződés elkerü­lését célozza. Azt találtuk, hogy oly anya­goknak a nyers keményítőkhöz, vagy a nyers keményítő szuszpendálására használt folya­dékhoz, vagy a kész duzzadó keményítőhöz való hozzákeverése által, melyek a duzzadó keményítő duzzadását lassítják, a csomó­képződés elkerülhetővé válik. Különösen be­váltak oly anyagok, melyek a keményítő -csirizt sűrűbbé teszik és olyanok, melyek a keményítőt vizes oldataiból kicsapják. Az 40 elsőkhöz tartoznak különösen tirnföldvegyü­letek, például timsó, aluminiumszulfát, al­kálialumínát, gyengén alkálikusan reagáló nátron- és kálisók, mint borax és foszfor­savas nátron, csersav és ezek sói, bórsav, a 45 zsír-, olaj- és gyantasavak sói. A másodsor­ban említett anyaghoz tartoznak magné­ziumsók, főként keserűsó. Példa: 100 kg burgonyaliszt iszapolásához 100 50 kg vizet veszünk, melyben 1 kg borax van feloldva. Ezt a keveréket ismert módon forró felületeken elcsirizesítjük és egyidejűleg megszárítjuk. Az így kapott duzzadó kemé­nyítőnek az a képessége van, hogy hideg 55 vízzel való összekeverésnél poralakban csomóképződés nélkül duzzad. Szabadalmi igény: Eljárás a csomóképződés megakadályozá­sára hidegen duzzadó keményítőnek és 60 keményítőtermékeknek feloldásánál, az­által jellemezve, hogy a keményítőhöz a keményítő duzzadását meglassító, a ke­ményítőcsirizt sűrítő vagy a keményítőt vizes oldatából leválasztó anyagokat 65 adunk. Stádium nyomda, feudapest.

Next

/
Thumbnails
Contents