81128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszámok szegecselésnek ürös testek és hasonlók falaiban való végzésére, melynek belseje szegecselő szerszámmal nehezen közelíthető meg

Megjelent 1935. évi június hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81128. SZAM. — XVI/a. OSZTÁLY. Eljárás és szerszámok szegecselésnek ürös testek és hasonlók falaiban való végzé­sére, amelyeknek belseje szegecselő szerszámmal nehezen közelíthető meg. Junkers Hugó műegyetemi tanár Dessau-ban, azelőtt Aachen-ben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 15-ike. Németországi elsőbbsége: 1918. évi január hó 28-iba. Ennek a találmánynak tárgya ürös testek, pl. hosszú, szűk csövek falaiban szegecsköté­sek létesítésére való eljárás, amely testek belsejében a szegecselési hely nehezen köze­> líthető meg. Ilyen csövek pl. a repülőgép­technikában alkalmaztatnak. Ily csöveknek hosszirányban való szegecse­lésére, vagy valamely munkadarabnak a cső­höz való szegecselésére javaslatba hozták ) már egy kocsi gyanánt kiképezett eszköznek, amely a szegecs számára tartószerkezettel van ellátva, a csőbe való bevezetését, az esz­közben alkalmazott csavarorsó forgatása ál­tal a szegecsnek azután a test belsejéből az h előzetesen elkészült szegecslyukba való veze­tését és a kocsinak ülő gyanánt való haszná­lata mellett a szegecs zárófejének a cső külső oldalán kalapácsütéssel vagy nyomás­sal való kialakítását. A szegecsnek belülről !0 való bevezetése azonban nagyon késlelteti és megnehezíti hosszú, szűk csöveknél a szege­cselési munkát, mert a szegecslyukat a szer­számmal belülről való tapogatással igen ne­héz megtalálni. Azonkívül a szerszámot min­!5 den egyes szegecs elhelyezése után ki kell húzni és ismét be kell tolni. El kellett ezt a hátrányt szenvedni, mivel semmi út és mód sem volt ismeretes a zárófejnek a cső belse­jében való előállítására, ahol a szegecsszár 10 kalapáccsal nem volt megdolgozható. Ez a találmány szegecsnek a cső belsejébe való bevezetésével kapcsolatos hátrányokat kiküszöböli és még hosszú és szűk csöveknél is lehetővé teszi a zárófejnek belül való ala­i5 kítását, miután a szegecset kívülről vezettük be a szegecslyukba. A szegecselési munka ezáltal tetemesen megegyszerűsbül és meg­gyorsul. A szegecs zárófejének a cső vagy más ürös test belsejében való alakítására szolgáló el- 40 járás a találmány értelmében abban áll, hogy a szegecslyukba kívülről beillesztett szegecs a fejére gyakorolt ütés vagy nyomás által az ürös test belsejébe vezetett ellenágy (üllő) felé verjük, miközben a szegecsszár folytonos 45 megrövidülésével egyidejűleg az ellenágynak a szegecslyuktól való távolsága is mindinkább csökken. A szegecsszárnak a test üregébe be­nyúló vége az ellenágy és a kalapács vagy hasonló által kifejtett nyomás hatása alatt 50 mindaddig tömöritődik, amíg az ürös tér belső falán szilárdan felfekvő zárófejjé nem alakul. A találmány keretébe tartoznak az ezen szegecselő eljárás végrehajtására szolgáló 55 szerszámok is, amelyek úgy vannak megal­kotva, hogy a szegecsszár végével szemközt fekvő ellenágy-felületnek a szegecselési hely­től való távolsága a szegecsszár zárófej alko­tására szánt végének szegecselés közben be- 60 következő folytonos megrövidülésének meg­felelően állandóan csökkenjen. Az ellenágy­nak a szegecselési pont felé való ezen közelí­tése célszerűen az ellenágyat tartalmazó testnek, avagy valamely vele összekötött 65 segédszerkezetnek vagy eltolása révén bekö­vetkező ékhatás felhasználásával, vagy pedig forgatása által keletkező excenterhatás ré­vén történhetik. A mellékelt rajz 1—6. ábrái a szerszám- 70 nak néhány kiviteli alakját példaképen mu­tatják be. így az 1. ábra az egyik szerszámot, amely a sze­gecselési munka alatt a cső hosszirányában előre tolatik, oldalnézetben szemlélteti; a 75 2. ábra a szegecselési folyamat alatt for-

Next

/
Thumbnails
Contents