81128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerszámok szegecselésnek ürös testek és hasonlók falaiban való végzésére, melynek belseje szegecselő szerszámmal nehezen közelíthető meg
Megjelent 1935. évi június hó 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81128. SZAM. — XVI/a. OSZTÁLY. Eljárás és szerszámok szegecselésnek ürös testek és hasonlók falaiban való végzésére, amelyeknek belseje szegecselő szerszámmal nehezen közelíthető meg. Junkers Hugó műegyetemi tanár Dessau-ban, azelőtt Aachen-ben. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 15-ike. Németországi elsőbbsége: 1918. évi január hó 28-iba. Ennek a találmánynak tárgya ürös testek, pl. hosszú, szűk csövek falaiban szegecskötések létesítésére való eljárás, amely testek belsejében a szegecselési hely nehezen köze> líthető meg. Ilyen csövek pl. a repülőgéptechnikában alkalmaztatnak. Ily csöveknek hosszirányban való szegecselésére, vagy valamely munkadarabnak a csőhöz való szegecselésére javaslatba hozták ) már egy kocsi gyanánt kiképezett eszköznek, amely a szegecs számára tartószerkezettel van ellátva, a csőbe való bevezetését, az eszközben alkalmazott csavarorsó forgatása által a szegecsnek azután a test belsejéből az h előzetesen elkészült szegecslyukba való vezetését és a kocsinak ülő gyanánt való használata mellett a szegecs zárófejének a cső külső oldalán kalapácsütéssel vagy nyomással való kialakítását. A szegecsnek belülről !0 való bevezetése azonban nagyon késlelteti és megnehezíti hosszú, szűk csöveknél a szegecselési munkát, mert a szegecslyukat a szerszámmal belülről való tapogatással igen nehéz megtalálni. Azonkívül a szerszámot min!5 den egyes szegecs elhelyezése után ki kell húzni és ismét be kell tolni. El kellett ezt a hátrányt szenvedni, mivel semmi út és mód sem volt ismeretes a zárófejnek a cső belsejében való előállítására, ahol a szegecsszár 10 kalapáccsal nem volt megdolgozható. Ez a találmány szegecsnek a cső belsejébe való bevezetésével kapcsolatos hátrányokat kiküszöböli és még hosszú és szűk csöveknél is lehetővé teszi a zárófejnek belül való alai5 kítását, miután a szegecset kívülről vezettük be a szegecslyukba. A szegecselési munka ezáltal tetemesen megegyszerűsbül és meggyorsul. A szegecs zárófejének a cső vagy más ürös test belsejében való alakítására szolgáló el- 40 járás a találmány értelmében abban áll, hogy a szegecslyukba kívülről beillesztett szegecs a fejére gyakorolt ütés vagy nyomás által az ürös test belsejébe vezetett ellenágy (üllő) felé verjük, miközben a szegecsszár folytonos 45 megrövidülésével egyidejűleg az ellenágynak a szegecslyuktól való távolsága is mindinkább csökken. A szegecsszárnak a test üregébe benyúló vége az ellenágy és a kalapács vagy hasonló által kifejtett nyomás hatása alatt 50 mindaddig tömöritődik, amíg az ürös tér belső falán szilárdan felfekvő zárófejjé nem alakul. A találmány keretébe tartoznak az ezen szegecselő eljárás végrehajtására szolgáló 55 szerszámok is, amelyek úgy vannak megalkotva, hogy a szegecsszár végével szemközt fekvő ellenágy-felületnek a szegecselési helytől való távolsága a szegecsszár zárófej alkotására szánt végének szegecselés közben be- 60 következő folytonos megrövidülésének megfelelően állandóan csökkenjen. Az ellenágynak a szegecselési pont felé való ezen közelítése célszerűen az ellenágyat tartalmazó testnek, avagy valamely vele összekötött 65 segédszerkezetnek vagy eltolása révén bekövetkező ékhatás felhasználásával, vagy pedig forgatása által keletkező excenterhatás révén történhetik. A mellékelt rajz 1—6. ábrái a szerszám- 70 nak néhány kiviteli alakját példaképen mutatják be. így az 1. ábra az egyik szerszámot, amely a szegecselési munka alatt a cső hosszirányában előre tolatik, oldalnézetben szemlélteti; a 75 2. ábra a szegecselési folyamat alatt for-