81121. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázszén pótlására való termékek előállítására

megjeient ivöo. evi junius no i-en. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81121. SZÁM. — 11/a. OSZTÁLY. Eljárás gázszén pótlására való termék előállítására. Jacobs Károly, kereskedő Hamburgban. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 26-ika. Németországi elsőbbsége: 1919. évi július hó 28-ika. Már többször ajánlották a barnaszenekből és pedig különösen a brikettezhetőség és fűtőérték tekintetében csekélyebb értékű, csomós vagy darabos szerkezetű 5 barnaszenekből, valamint tőzegből, magasabb hőértékkel bíró tüzelőanyagnak előállítását. Ezt pl. kokszolás útján kívánták elérni. Azonban ilyen módon is csekélyértékű, csak korlátolt területen hasz.0 nálható kokszot kaptak. Ebből a felismerésből kifolyólag ajánlották már azt is, hogy az anyag száraz desztillálását akképpen vezessék, hogy lényegileg csak víz, szénsav és szénoxid űzessék ki, ellenben 5 a fűtőértéket szolgáltató alkatrészek benne maradjanak az anyagban. Ezt azáltal akarták elérni, hogy a hőmérsékletet felfelé (pl. 250°-ra) határolták és a műveletet ennél a hőfoknál megszakították. 0 Feltaláló megállapította, hogy ez a munkamenet gyakorlatilag nem foganatosítható és pedig azért nem, mert azon hőmérséklet elérésénél, amelynél a szénsav és már kevés szénoxid is távozik, 5 csakhamar exothermikus reakció, valamint szabad oxigén elhasználás lép fel és a hőmérséklet betartása vagy süllyesztése egy, gyakorlati és gazdasági okokból kivihetetlen hűtés nélkül lehetetlen. Ennek ) folytán, még a hőmérséklet óvatos vezetése mellett sem lehet egy bizonyos pont elérésekor az alacsony hőmérsékletű kátrány átmenetelét megakadályozni, úgyhogy az anyag fűtőértékének legnagyobb ; része elvész. A jelen eljárás szerint ezt azáltal akadályozzuk meg, hogy mihelyt a desztillátumban kátrányos anyagoknak első részei mutatkoznak, a desztilláló edényt egészen ) vagy majdnem egészen elzárjuk, úgyhogy túlnyomás keletkezhet. Itt is fejlődik alacsony hőmérsékletű kátrány, azonban, támogatva a keletkező túlnyomás által, a szenesedett maradék a nyersanyag bom-i lásánál képződő gáz- és gőzalakú termékeket annyira elnyeli, hogy kihűlés után egészen új tulajdonságokat mutató termék keletkezik, amelyet leghelyesebben félkoksznak nevezhetünk. Az így kapott félkoksz gázdús, hosszú lángú és könnyen 50 meggyulladó anyag. így pl. kereken 200 kalóriájú nyerslignitből 6000—6500 kalóriájú félkokszot kapunk. Szemben egy, kb. 24—30% széntartalmú jó nyers barnaszénnel, az anyag kb. 63—69% szén- 55 tartalmat és a nyers barnaszén 2% hidrogéntartalmával szemben kb. 5% hidrogéntartalmat mutat, úgyszintén a nitrogéntartalom is tetemesen fokozódik. Az anyag nemcsak közvetlen tüzelésre bír 60 fontossággal; különösen értékes az még, mint a gázszenek pótlóanyaga és adaléka és a gázműveknek nagyobb mozgási szabadságot ad az alkalmas gázszénnek gyakran nehéz beszerzésénél. Másrészt 65 nagyobb fűtőértékénél és szilárd szerkezeténél fogva a barnaszénbányáknak nagyobb szállítási lehetőséget nyújt és pedig annyival inkább, miután a leírt eljárás különösen olyan anyagok számára 70 használható, amelyek nehezen vagy éppen nem brikettezhetők, nevezetesen lignites, csomós vagy darabos szerkezetű barnaszenek számára. Szabadalmi igény: 75 Eljárás gázszén pótlására alkalmas gázdús termék (félkoksz) előállítására , barnaszenekből, különösen lignites barnaszénből vagy tőzegből, jellemezve azáltal, hogy a többé vagy kevésbé 80 előszárított anyagot elzárható, levezetéssel ellátott edényekben először szabad levezetéssel addig hevítjük, míg az alacsony hőmérsékletű kátrány első részei átmenni kezdenek, mire a le- 85 vezetést, illetve az edényt egészen vagy majdnem egészen elzárjuk és az anyagot a keletkező túlnyomás alatt tovább hevítjük, illetve az exothermikus önhevítésnek vetjük alá. 90 Stádium nyomda, Budapest.