81082. lajstromszámú szabadalom • Töltőkályha

Megjelent 1. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 81082. SZAM. — Il/h. OSZTÁLY. „Töltőkályha." Héber Sándor kályhagyáros, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi május hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát generátorszerű töltőkályha képezi, aminek tüzelőanyagtölcsére közbe van ugyan építve a füstcsatornák közé, de ki van kapcsolva a hu-5 zatjáratból, úgy hogy a tölcsér elrendezése alig változtatja meg a kályha közönséges alakját. A találmányt az idetartozó vázlatos rajzok nyomán írjuk le közelebbről, amelyek a találmány szerinti 10 töltőkályha egy kiviteli példáját tüntetik fel. 1. és 2. ábra a kályha közepén át vett függélyes metszet. 3. ábra az egyik füstcsatornán át a 2. 15 ábra (III—III) vonala iránt vett metszet. 4. ábra az 1. ábra (IV—IV) vonala iránt vett vízszintes metszet. 5. ábra az 1. ábra (V—V) vonala iránt vett vízszintes metszet. 20 Az (1) rázórostély fölébe a (2) tűztér közbenhagyásával van ráépítve a (3) tölcsér, amit fölül a (4) töltőajtó zár tömören. A kályha egyéb szerelvényei az (5) parázsrács, (6) tüzelőajtó, (7) hamuajtó 25 és (8) hamutálca. A tűztérből nyílnak a (9) füstcsatornák, amik elébb két oldalt felszállnak, azután átbuknak a (10) nyelveken és a (11, 12) úton közösen a (13) csonkába torkolnak. 30 Szaggatott nyilak jelzik a huzatjáratok irányát. A leírt berendezés mellett a tüzelőanyag csupán oly mérvben süllyed és jut tovább a tűztérbe, amely mérvben az égés, vala-35 mint a hamu és salak lerázása szabad helyet enged, maga az égés pedig hasonló egy lefelé fordított s betokozott fáklya égéséhez, aminek égéstermékeit két oldalt vezetjük el. 40 A kályha a rajzból látható közönséges, megszokott alak mellett is aránylag nags rostélyfelületet és hamuteret nyújt, úgj hogy még a legrosszabb tüzelőanyag is, pl. salakból kiszedett szén is kényelmesen eltüzelhető benne. A tűzréteg vastagsága 45 és színtmagassága állandó és pedig közvetlenül a vízszintes rázórostély, valamint az esetleg ehhez csatlakozó kosárrostély, terében marad, úgyhogy az égés egyenletes lesz. A tűzréteg azért nem vándorolhat 50 sohasem, mert a huzatjáratok a tölcsér töltőterét kihagyják, úgy hogy zárt töltőajtó mellett a tölcsér töltőtere huzatmentes, levegő egyáltalán nem juthat oda, tehát égés sem keletkezhetik benne. 55 A tűzréteg állandósága és kötöttsége még azt a további előnyt is nyújtja, hogy a kályha a lehető legcsekélyebb mérvben salakosodhatik el csupán, hiszen a tűzréteg nem vándorol hidegebb helyekre és nincs 60 kitéve hirtelen lehűléseknek Ez a csekély salakozás mindig ugyanazon helyen és pedig a tüzelőajtón át közvetlenül hozzáférhetőleg történik. Megemlítendő még az is, hogy a leírt berendezés mellett egyben 65 maga a tölcsér is kiméltetik, úgy hogy el nem éghet. Jelen találmány szerint továbbá a (2) tűztérnek a (3) tölcsérrel érintkező része a tölcsértorkolaton kívül (14) mennyezet- 70 tel van lezárva, úgy hogy a tölcsér teste, valamint az azt közrefogó (9) füstcsatornáknak tölcsérre néző (15) belső határfalai fel lehetnek tárva és a szabad levegő szabadon érheti azokat. 75 Elébb a (14) mennyezetre nem volt szükség és a kályha a következő terekből állt: 1. huzatmentes tölcsértér, 2. alatta tűztér, 80