81080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chlorammonium előállítására
Megjelent 1. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81080. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás chlorammoniumnak előállítására. Hedman Bror Albert igazgató és Christenson Oskar Ludwig, kereskedő Stockholm. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 3-ika. Svédországi elsőbbsége: 1920. évi március hó 3-ika. 10 A jelen találmány klórammóniumnak előállítására vonatkozik, szénnek és más, nitrogént tartalmazó szerves anyagoknak kokszolása, desztillálása és elégése 5 révén. Javasolták ugyan már klórammóniumnak, mint mellékterméknek előállítását szénnek és más, nitrogént tartalmazó szerves anyagoknak nagyolvasztókban és hasonló készülékekben történő kokszolása révén, csakhogy ezen eljárásnál a felhasznált tüzelőanyag valamely alkálival vagy földalkáli-kloriddal inpregnáltatott, mely az alkalmazott hő-15 mérsékleteknél gőznek behatása révén felbomlik és sósavat fejleszt, mely utóbbi a tüzelőanyagból kiűzött ammóniát klórammóniummá alakítja át; ez szublimáltatik és a gázokból bármely ismert módon visszaszereztetik. A jelen találmány célja már most a nitrogénvegyületeknek sokkal nagyobb hozadékát elérni, mint amilyent eddig el lehetett érni szénnek, lignitnek, turfá-25 nak, bitumenes palának vagy más, nitrogént tartalmazó szerves anyagoknak kokszolása, desztillálása és elégése révén. A találmány szerint alkáli- vagy földalkáli-kloridot és szabad kovasavat a no desztillálandó, gázosítandó vagy elégetendő anyaggal keverjük, a keveréket pedig addig hevítjük, míg abból klórammónium nem desztillálódik le. A kovasav nagy hőmérsékletnél a kloridokra bontólag hat gfi és gőz jelenlétében sósavat űz ki, mely a tüzelőanyagból egyidejűleg kiűzött ammóniával klórammóniummá egyesül; ezen reakciók lényegesen könnyebben és tökéletesebben mennek végbe, mintha 40 nem alkalmaznánk kovasavat. 20 45 50 1. Példa. Szénnek kokszolásánál előnyösen 2 k. konyhasót (NaCl) és 3 k. kovasavat (Si02) alkalmazunk 100 k szénre. A kloridot és a kovasavat finoman megőröljük és vízzel híg péppé keverjük, melyet nyomó levegő segélyével, vagy bármely más módon a kezelendő tüzelőanyagra fecskendezünk. A kötött nitrogénnek hozadéka az eljárásnak ezen foganatosításánál kb. négyszer oly nagy, mintha a tüzelőanyagot a rendes módon kokszolnók és az ammóniát a kapott gázvízből visszaszereznők. Az előállított klórammóniumot vagy száraz állapotban gyüjthetjük össze azáltal, hogy a gázokat oly hőmérsékletre hűtjük le, melynél a klórammónium kondenzálódik, mely hőmérséklet azonban elég nagy arra, hogy a desztillálási go gázokhoz kevert gőzöknek kondenzálását megakadályozza, vagy nedves állapotban azáltal, hogy a klórammóniumot a gázokban levő gőzökkel együtt kondenzáljuk. Az utóbbi esetben a klórammóniumot az 65 úgynevezett gázvízben kapjuk meg, amelyből azt az oldatnak addig való elpárologtatásával szerezhetjük vissza, míg a klórammónium ki nem kristályosodik. Ekként a klórammóniumot oly tiszta állapotban 70 kapjuk meg, hogy azt trágya gyanánt használhatjuk. A keletkező koksznak százalékos hamutartalma, az ugyancsak keletkező alkálivagy földalkáli-szilikatok következtében 75 természetes valamivel nagyobb; ha azonban a kokszot a nagyolvasztóban akarjuk felhasználni, a szilikátok előnyösek, mivel azok a koksznak szilárdságát