81080. lajstromszámú szabadalom • Eljárás chlorammonium előállítására

Megjelent 1. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81080. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás chlorammoniumnak előállítására. Hedman Bror Albert igazgató és Christenson Oskar Ludwig, kereskedő Stockholm. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 3-ika. Svédországi elsőbbsége: 1920. évi március hó 3-ika. 10 A jelen találmány klórammóniumnak előállítására vonatkozik, szénnek és más, nitrogént tartalmazó szerves anyagok­nak kokszolása, desztillálása és elégése 5 révén. Javasolták ugyan már klórammó­niumnak, mint mellékterméknek előállí­tását szénnek és más, nitrogént tartal­mazó szerves anyagoknak nagyolvasztók­ban és hasonló készülékekben történő kokszolása révén, csakhogy ezen eljárás­nál a felhasznált tüzelőanyag valamely alkálival vagy földalkáli-kloriddal in­pregnáltatott, mely az alkalmazott hő-15 mérsékleteknél gőznek behatása révén felbomlik és sósavat fejleszt, mely utóbbi a tüzelőanyagból kiűzött ammóniát klór­ammóniummá alakítja át; ez szublimál­tatik és a gázokból bármely ismert mó­don visszaszereztetik. A jelen találmány célja már most a nit­rogénvegyületeknek sokkal nagyobb ho­zadékát elérni, mint amilyent eddig el lehetett érni szénnek, lignitnek, turfá-25 nak, bitumenes palának vagy más, nitro­gént tartalmazó szerves anyagoknak kok­szolása, desztillálása és elégése révén. A találmány szerint alkáli- vagy föld­alkáli-kloridot és szabad kovasavat a no desztillálandó, gázosítandó vagy elégetendő anyaggal keverjük, a keveréket pedig ad­dig hevítjük, míg abból klórammónium nem desztillálódik le. A kovasav nagy hő­mérsékletnél a kloridokra bontólag hat gfi és gőz jelenlétében sósavat űz ki, mely a tüzelőanyagból egyidejűleg kiűzött am­móniával klórammóniummá egyesül; ezen reakciók lényegesen könnyebben és tökéletesebben mennek végbe, mintha 40 nem alkalmaznánk kovasavat. 20 45 50 1. Példa. Szénnek kokszolásánál előnyösen 2 k. konyhasót (NaCl) és 3 k. kovasavat (Si02) alkalmazunk 100 k szénre. A kloridot és a kovasavat finoman meg­őröljük és vízzel híg péppé keverjük, me­lyet nyomó levegő segélyével, vagy bár­mely más módon a kezelendő tüzelő­anyagra fecskendezünk. A kötött nitro­génnek hozadéka az eljárásnak ezen fo­ganatosításánál kb. négyszer oly nagy, mintha a tüzelőanyagot a rendes módon kokszolnók és az ammóniát a kapott gáz­vízből visszaszereznők. Az előállított klórammóniumot vagy száraz állapotban gyüjthetjük össze az­által, hogy a gázokat oly hőmérsékletre hűtjük le, melynél a klórammónium kondenzálódik, mely hőmérséklet azon­ban elég nagy arra, hogy a desztillálási go gázokhoz kevert gőzöknek kondenzálását megakadályozza, vagy nedves állapotban azáltal, hogy a klórammóniumot a gázok­ban levő gőzökkel együtt kondenzáljuk. Az utóbbi esetben a klórammóniumot az 65 úgynevezett gázvízben kapjuk meg, amely­ből azt az oldatnak addig való elpárolog­tatásával szerezhetjük vissza, míg a klór­ammónium ki nem kristályosodik. Ekként a klórammóniumot oly tiszta állapotban 70 kapjuk meg, hogy azt trágya gyanánt használhatjuk. A keletkező koksznak százalékos hamu­tartalma, az ugyancsak keletkező alkáli­vagy földalkáli-szilikatok következtében 75 természetes valamivel nagyobb; ha azonban a kokszot a nagyolvasztóban akarjuk felhasználni, a szilikátok előnyö­sek, mivel azok a koksznak szilárdságát

Next

/
Thumbnails
Contents