81072. lajstromszámú szabadalom • Szívógázgenerátor és eljárás annak üzemére
Megjelent 1. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81072. SZÁM. — Ií/e. OSZTÁLY. Szívógázgenerátor és eljárás annak üzemére. Halász Dénes oki. gépészmérnök Tárnokon. A bejelentés napja: 1921. évi november hó 4-ike. A legkülönbözőbb tüzelőanyagoknak, úgy mint fának tengeriesutkának, lignitnek, tőzegnek, barnaszénnek, kőszénnek stb. motorikus célokra szolgáló gáz elő-5 állításához való elgázosítására számos eljárás és generátor vált ismeretessé. Habár ezen generátorok, főképen szívógázgenerátorok különösen ott ahol a gáz fejlesztése a tüzelőanyagtelep közelében 10 törénhet, motorikus célokra eléggé alkalmas gázt szolgáltatnak, azok mindamellett nem találtak oly nagy elterjedésre, mint ez ezen üzemek viszonylagos olcsóságát tekintve várható lett 15 volna. Úgyszintén nem alakultak ki ilyen generátoroknak általánosan használt, normalizált típusai, mint ez antracit, koksz és faszén elgázosítására szolgáló generátoroknál történt. 20 Ezen körülmény oka a szóban forgó generátoroknak következő három tökéletlenségében keresendő: 1. Ezen generátorok rendszerint csak egy bizonyos helyről kikerülő, egyféle 25 tüzelőanyaggal és pedig azzal dolgoznak jól, amelyre azokat szerkesztették és kipróbálták. 2. A generátorok üzembehelyezése (indítása) rendkívül nehéz, azoknak üzemben 30 tartása még szakértő kezelés mellett is állandó figyelmet és gondozást igényel és még így is bizonytalan. Ha a tüzelőanyag a megengedettnél valamivel nedvesebb, vagy az adagolással kissé késnek, a felső 35 tűz kialszik és a tűzréteg lefelé vándorol. Ez idővel a tűz elromlásához vezet, a generátort tehát újra üzembe kell helyezni, ami több órányi üzemzavart jelent. 3. A generátorok méretei a teljesít-4C ményhez képest túlságosan nagyok. Beható tanulmányok azt mutatták, hogy az ismert szívógázgenerátoroknak ezen hátrányait egyrészt a tüzelőanyag változó víztartalma, másrészt a levegő előmelegítésének tökéletlensége okozza. 45 Silányabb minőségű tüzelőanyagok víztartalma igen tág határok között ingadozik. Míg a víztartalom a nagyértékű tüzelőanyagoknál (faszén, koksz, antracit) alig néhány százalék, addig a barna- 50 szénnek és a frissen vágott fának víztartalma 40—60 százalék, a tőzegé pedig még nagyobb. Emellett a víztartalom még ugyanazon tüzelőanyagnál is igen tág határok között ingadozik. 55 A víztartalomnak pedig a tüzelésre döntő befolyása van. A víznek ugyanis nagy a párolgási melege, az adagolásnál tehát a víz elpárologtatása jelentékeny melegmennyiséget von el. Továbbá a víz- 60 gőzöknek a gázokhoz képest nagy a fajmelegük, tehát addig, amíg a gázokkal együtt utóbbiaknak gyulladási hőmérsékletére hevíttetnek, további jelentékeny melegmennyiségeket kötnek le. A generá- 65 torfolyamatban a vízgőzöknek az izzó parázsrétegen kell áthaladniok .amikor is a vízgőz disszociál, ami szintén rendkívül nagy melegelvonást jelent. Mindezen melegmennyiségeket, amelyek- 70 hez még természetesen a tüzelőanyag egész mennyiségének felhevítése, a kátránygőzök szétbontása, a levegő felmelegítése, továbbá melegvezetési és hősugárzási veszteségek által elfogyasztott melegmennyi- 75 ségek járulnak, egyedül a tüzelőanyag széntartalmának szénoxiddá való elégetéséből származó melegnek kell szolgáltatnia. Közvetlenül következik ebből, hogy a generátor csak addig dolgozhat rendsze- 80 resen, amíg a termelt meleg az elfogyasztott melegmennyiségnél nagyobb. Amint