81067. lajstromszámú szabadalom • Vasuti vontató-gépkocsi
Megjelent 1935. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 81067. SZÁM. — XX/a/2. OSZTÁLY. Vasúti vontató gépkocsi. Haltenberger Sámuel igazgató, Röck István gyáros, Cséti Róbert mérnök, Budapesten. A bejelentés napja: 1921. évi március hó 22-ike. Az automobilokat, különösen a teherautómobilokat vasúti üzemben már eddig is hasznosították, amennyiben a kerekeket megfelelő vasúti kerékabroncsokkal látták el, a 5 mellső kerekek csapjait, valamint a differentiált pedig rögzítették s az ilymódon átalakított járművet járgány gyanánt használták. Alkalmazták továbbá az így átalakított automobilt ugyancsak vasúti kerékabroncsokkal lü felszerelt egy vagy két közönséges pótkocsi vontatására is, mely esetekben azonban a vontatott teher csak alig haladta meg a vonó automobil összsúlyát. Ellenben nem alkalmazták eddig az automobilokat közönséges vasúti 15 kocsik vontatására, mert általában az volt a vélelem, hogy az automobilnak csak néhány tonnával terhelt egyetlen hajtott kerékpárja nem elégséges ahhoz, hogy a vonókocsi összsúlyának többszörösét kitevő tetemes vonat-20 teher legyőzéséhez elégséges adháziót kifejtse. Kitűnt azonban, hogy ezen felfogás nem helytálló és hogy az ilyen magában véve ismert automobilok igenis alkalmasak tetemes 25 vonatterhek vasúti vontatására, ha a találmány értelmében a vasútüzemben szokásos (sínmagasság fölött 960—1040 mm.) magasságban a kocsikeretre rögzített szokásos vasúti kapcsolószerkezetekkel láttatnak el. A 30 vontatási kísérletek kimutatták, hogy ilymódon felszerelt 4 tonna önsúlyú és 7 tonna összsúlyú teherautomobilok 70 tonna von atteherrel kifogástalanul megindultak, a vonattal síkpályán 25 és több km. sebességet ér-35 tek el s ugyanezen vonatteherrel a sebességváltó harmadik fokozatával győztek le 10:1000 emelkedésű hosszú lejtőket. Ezen kísérletek szerint tehát a találmány szerinti vasúti automobilnak összsúlyára vonatkoztatott teljesítménye a jó teherlckomotívok telje- 40 sítményét érik el. Ezen meglepő eredmény nem volt előrelátható, mert a tekintetbe jövő automobilnak tudvalevőleg csak egy pár hajtott kereke van, s ezek együttesen vannak az automobil 45 összsúlyának felével, — kb. 2—4 tonnával — terhelve, ellentétben a teherlokomotivokkal, melyek 2—3 hajtott kerékpárral bírnak, amelyekre úgyszólván az egész összsúly nehezedik. 50 A találmány szerinti vasúti automobil magas hatásfokának egyik oka valószínűleg a sebességváltó tökéletes kihasználásában rejlik; a sebességváltó első foka a közúti automobiloknál nagyrészt csak a mótor kimélé- 55 sére szolgált; a találmány szerinti vasúti automobilnál ellenben az első sebességfokozat alacsony áttétele folytán lehetővé teszi a nagy vontatóteherrel való indulást, amelynél a mótor egész teljesítménye az áttétel révén 6ü fokozott mérvben teljesen kihasználtatik a vonási ellenállás legyőzésére. A kedvező eredmény másik oka azon körülménynek tulajdonítható, hogy a vasúti automobil kerékcsapmagassága lényegesen gg alacsonyabb szintben van a sín fölött, mint a kapcsolószerkezet (960—1040 mm.) középszintje. Ezen körülmény a rajz kapcsán a következőkből válik érthetővé: A csatolt rajz 1. ábráján a vonat első nor- 70 mális kapcsolószerkezete (1) jelzésű; a (6) vasúti automobil, melynek (2) hajtott kerékpárjára a kocsinak közelítőleg fél összsúlya nehezedik, az (5) kerettel bír, melyre) a vasútaknái szokásos 960—1040 mm. sínfölötti 75 magasságban vannak a találmány értelmében a (3) és (4) normális kapcsolószerkezetek felerősítve. Ha tekintetbe vesszük, hogy az