81056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aknakemencékben zsugorodásig kiégetendő finom ércpornak,torokpornak kovatörmeléknek és efféléknek finom tüzelőanyaggal való keveréséből készült csomóknak előállítására
Megjelent 1935á. évi jvmius hó 14-én. MAGYAR KIRÁLYI <j||3Í| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 81056. SZÁM. — XH/d. OSZTÁLY. Eljárás aknakemencékben zsugorodásig kiégetendő finom ércpornak, torokpornak, kovatörmeléknek és efféléknek finom tüzelőanyaggal való keverékéből készült csomóknak előállítására. Giesecke Károly, mérnök, Bad-Harzburg-ban. A bejelentés napja: 1930. évi december hó 31-ike. Elsőbbsége: 1917. évi december hó 20-ika. Ha finom ércport, torokport, kovatörmeléket és efféléket azáltal alakítunk át olyan szilárd darabokká, melyek a nagyolvasztóba való beadagolásra alkalmasak, hogy azokat 5 előbb brikettszerű darabokká alakítjuk, azután ebben az alakban, finom szemcséjű tüzelőanyaggal (kokszdarával) együtt, aknakemencébe (agglomerálókemencébe) tesszük úgy, hogy a finom tüzelőanyag az egyes érc-10 tömbök (brikettek) közt lévő hézagokat kitöltse, akkor az a hátrány mutatkozik, hogy a kemencében uralkodó erős légáramlás az érctömbök (brikettek) közt fekvő finom tüzelőanyag egy részét magával viszi. Ennek lo tüzelőanyagveszteség és a kemence egyenlőtlen égése a következménye. Durva szemcséjű tüzelőanyag használata viszont magában véve nem tanácsos. Megkísérelték ezért, hogy a szükséges tü-0 zelőanyagot már eleve beágyazzák az érctömbökbe (brikettekbe), mikor is az ilyen, finom ércpor vagy efféle, finom tüzelőanyagpor és kevés víz keverékéből álló brikettek előállítására nagy, formasajtókkal előállított 25 nyomást használtak (úgyn. száraz sajtolás). Az így készült alakdarabok azonban szétestek az aknakemencében (agglomerálókemencében), tehát nem feleltek meg céljuknak és a kemence üzemét megzavarták. Ezt a szét-30 esést az a hírtelen hőfoknövekedés okozza, melynek az alakdarabok az aknakemencében (agglomerálókemencében) ki vannak téve, továbbá azoknak a nagy nyomás folytán rendkívül tömött álladéka (struktúrája), 35 mely csak szük likacsokat és csatornákat hagy bennük nyitva, mely utóbbiakon át a képződő vízgőz eltávozhat, úgyhogy az alakdarabok szétroskadása következik be. A jelen találmány már most abból áll, hogy bár itt is bekeverjük a formadarabokba a fi- 40 nom tüzelőanyagot (kokszdarát), azonban itt elihez a keverékhez egyrészt tetemes mennyiségű vizet teszünk, mely elpárolgása folytán maga is tágas üregeket létesít az alakdarabok belsejében, másrészt pedig, hogy köldök- 45 sajtó helyett más célokra, például a téglagyártásnál használt szalag vagy nedves sajtót használunk, hogy az alakdarabok, az ilyen sajtó kisebb nyomása folytán elég likacsosak maradjanak arra, hogy a vízgőzt el- 50 távozni engedjék. Igen alkalmasak erre a célra az ismert szalagsajtók, minthogy a fent említett formasajtók amúgy sem használhatók nagy víztartalmú, tehát többé-kevésbé pépes sajtolandó anyagnál. Tehát az úgyne- 55 vezett nedves sajtoló eljárás lép itt a száraz sajtoló eljárás helyébe. Megjegyzendő még, hogy a formadarabokban foglalt kokszdara vizet felszívó hatást fejt ki, úgyhogy a formadarabokhoz igen tetemes mennyiségű víz 60 adható, melyet azok mohón vesznek/ fel. Ezen eljárás szerint például finom ércport és kokszdarát keverünk össze 10:1 vagy 12:1 arányban és azután 30—35% vizet teszünk ehhez a keverékhez. Agyagvágókészülékben 65 végzett jó átkeverés után a pépes masszát szalagsajtóba (téglasajtóba) tesszük, amelyből tetszőleges töredékben kihulló szalagdarabokat azután az aknakemencébe tesszük, ahol azokat ismert módon, zsugorodásig me- 70 legítjük. Tüzelőanyag további hozzájuttatására nincs szükség ekkor, aminek az az előnye van, hogy csak egy tüzelőanyagbevezetőszerkezet szükséges, mert az aknakemencét csak a formadarabokkal kell meg- 75 tölteni és nem még külön tüzelőanyaggal is.
