81021. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniagázoknak szintetikus előállítására
Megjelent 1923. évi május hó 30-án. MAGYAR KIRÁLYI gjggg f SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 81021. szám. IVh/l. OSZTÁLY. Eljárás ammoniagáznak szintetikus előállítására. DUPARC LOUIS TANÁR ÉS URFER CHARLES VEGYÉSZ, MINDKETTEN GENFBEN. A bejelentés napja 1920 november hó 4-ike. Schweizi elsőbbsége 1919 március hó 13-ika A 3.11234 sz. német szabadalmi leírásban ismertetve van egy eljárás ammoniagáznak elemeiből, nitrogénből és hidrogénből való előállítására, mely abban áll, hogy ezeket légköri nyomásnál és aránylag alacsony hőmérsékleten nitridek, különösen báriumnitrid, fölött vezetjük el, mikor is az utóbbiak katalizátorok gyanánt működnek. Ezen eljárásnak az a hátránya, hogy a katalizátor gyanánt alkalmazott báriumnitrid reakcióképessége csökken és mindig újra visszaalakítandó, avégből hogy azt a műveletnél újból használhassuk. A katalizátornak ezen visszaalakítása szükségessé teszi az eljárás félbeszakítását, miután az hidrogén jelenlétében nem foganatosítható. Azonfelül a visszaalakításhoz szükséges hőmérséklet különbözik az ammóniák képzéséhez szükséges hőmérséklettől. A jelen találmány célja ezen hátrányok kiküszöbölése, amennyiben katalizátor gyanánt nem használunk előre elkészített nitridet, hanem egy vagy több olyan fémet, amelyeknek az a tulajdonsága, hogy ha azokat nitrogén-hidrogén eleggyel hevítjük, akkor közvetlenül nitridet képeznek, amely utóbbi azután a hidrogén által ammóniák képzése mellett újból megbontátik. Emellett a nitrogén kötése az illető fémhez és a képződött nitridnek hidrogén által való megbontása ugyanazon hőmérsékleten megy végbe és ammoniagáznak folytonos megszakítás nélküli előállítását érjük el. Továbbá nitrogénnek és hidrogénnek kellő arányban való megválasztásánál ezen elemek teljesen ammóniákká alakulnak át. A reakció közönséges légköri nyomás és aránylag alacsony hőmérsékleteken megy végbe, amely utóbbi a katalizátor gyanánt alkalmazott fém vagy fémkeverék minősége szerint 350—600° C. között változik. A katalizátor olyan aktiv masszából is állhat, amely egy vagy több fémből van összetéve, amelyek tiszta állapotban egy közönbös hordozón finoman el vannak osztva. Azok a fémek, amelyek erre a célra különösen alkalmasak, első sorban a lithium, cerium, uránium; azután az alkaliföldfémek, mint pl. kálcium, stroncium és bárium, továbbá a ritkafémek, mint pl. thorium, zirkonium, titán, didym, lantban, wolfrám, molibdén. Mangán is használható a jelzett célra. Közönbös hordozók gyanánt, timföld, magnézia, mész vagy más efféle használható. Ahelyett, hogy ezen fémeket tiszta állak
