81015. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mótoroskőfejtőgép szabályos építőkövek termelésére

— 3 -don, például a (ki, k2) szögemeltyű tengelyéről az (ml) kar, (m2) tolókilincs és a (kocsi tengelyére ékelt (m3) kilincskerék közvetítésével állítható elő. E mellékmozgás természetesen szintén beállítható nagyságú lehet, például olykép, hogy az (mll emeltyűkar hossza változtatható. Ugy a főmozgás, mint a mellékmozgás sebességének beállíthatósága, illetőleg változtathatósága azért szükséges, mert azok nagyságát mindenkor a fejtendő kő keménysége szabja meg, ha mindig a legnagyobb munka-ökonomiát akarjuk elérni. Ha az előfúrások végpontjáig hatolt a leírt gép, úgy munkáját az. (12) és egy újonnan elhelyezett fogas sinen kezdheti újból. A vágógép áthelyezése kézi erővel történik, miután célszerűen oly könnyűre szerkeszthető, hogy 2—4 ember könnyen szállíthatja, de nagyobb gépek (nagyobb késszám) céljaira egyszerű, ideiglenes jellegű futódaruk is használhatók. A sinek megerősítése a kősíkon legegyszerűbben szögezéssel történhetik. A kész (A) irányú résekre merőleges (B) irányú (1. a 3. ábrát) rések kivágására szolgáló gép annyiban különbözik az eddig ismertetettől, hogy itt a mellékmozgást nem a kocsi végzi, hanem a késtartók siilyesztetnek a fémmegmunkáló gépek köréből ismert számos szerkezet valamelyikének alkalmazásával (1. a 4. ábrát is). Az (A) és (B) irányú résekre, illetőleg függőleges síkokra merőleges (C) irányú vízszintes síkok (4. ábra) kivágásához ugyanolyan szerszámméllékmozgással biró gép használható, mint a (B) résekéhez, •mindössze az a különbség, hogy itt a legalsó késtartónak és vezetéknek egyoldalasnak kell lennie (5. ábra (d) a kés, (dl) a késtató, (d2) a vezeték), hogy az új fejtési periódus számára szükséges (al, al) sík akadálytalanul létesülhesisék. Ugyanez áll természetesen az (A) réseket vágó gép egyik szélső késére is (1. a 2. ábrát), ha munkaközben esetleg szorosan egy függőleges fal mellett kell dolgoznia. A vízszintes (C) réseket vágó gép például olykép vezethető, hogy egyrészt egy, az (a, a) síkon a (B) résekkel párhuzamosan megerősített (la) sínbe kapaszkodik, másrészt a (b, b) falhoz támaszkodik. A (C) rések kivágása után a kő-téglány, a kész termék, szabaddá válik. Hogy eközben reá ne essék a még alatta dolgozó szerszámra, az (la) sín minden egyes kőhöz külön hozzászögelendő (6. ábra), úgy hogy a kész termék tulajdonképen a sinen függ. A sorban első és utolsó téglány a géppel ki nem vágható, miután ezek tartják az (la) sínt az utolsó pillanatig. Ez a két téglány kézi erővel teendő szabaddá. Alternatív mozgású szerszámok helyett alkalmazhatók a 7. ábrában oldalnézetben és alaprajban látható hosszú, kis átmérőjű marók is, ami az előbb ismertetett vágási módszerrel szemben az előfúrások megtakarításával jár. A marók alkalmazásának az is előnye, hogy az (A) és (B) rések vágására ugyanazon gép használható, de hátránya, hogy — mivel szilárdsági szempontokból — a maró átmérője bizonyos határon túl nem csökkenthető, á kimart rések szélessége nagyobb, mint az előbb ismertetett alternatív mozgású gép esetében, ami egyrészt anyagpazarlást, másrészt fölösleges nagy forgácsolási munkát eredményez. Előnye azonban az, hogy itt a vágás folytonos, tehát a szerszámmellékmozgás is folytonos lévén, az — érzék szerint — kézi erővel is eszközölhető, vagyis a mellékmozgást végző kocsi kézi erővel tolható. Ugyanez áll a (C) réseket vágó gépre is. Bár az előbb ismertetett szerszámokkal dolgozó gépek alkalmazása egyes speciális esetekben indokolt lehet, a legcélszerűbbnek látszik a körfürész vagy más, ehhez hasonló vágó vagy marótárcsa alkalmazása, mely az eddig ismertetett gépek hátrányait nélkülöző szerkezethez vezet. Egy ilyen szerszámokkal dolgozó gép oldalnézete, illetőleg hosszmetszete a 8. ábrában, alaprajza a 9. ábrában látszik. Az (m) tengelyen ülő (n) vágótárcsák forgó főmozgásukat a kocsi-állványra szerelt (o) motortól — kicserélhető lánc-, szij-