81011. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mechanikai csomózószékeken

(c) tartót minden egyes lökete után a szö­vet harántirányában, tehát pl. a (d) nyil irányában a csomózószerkezetekkel együtt egy-egy láncfonalpárral továbbmozgatjuk. Ha a láncfonalfeszítők az 1. ábrabeli helyzetből, a 2. ábrabeli helyzetbe szoríttat­nak le, úgy az (1) csúcsok a megmunká­landó láncfonalpál- két (al, al) fonala közé hatolnak, míg az (1) csúcstól kétoldalt elrendezett (2, 2) csúcsok az (al) láncfona­lak és a szomszédos (a2) lánfonalaik közé hatolnak. Az '(1 ós 2) csúcsok tövük felé ókalakban szélesednek, úgy1 hogy a csú­csoknak a láncfonalak közé való behato­lása folytán az (al) láncfonalpár két olda­lán fekvő láncfonalak oldalt szoríttatnak és a megmunkálandó (al) láncfonalpár két fonala a szövet hárántirányában szét­feszíttetik, mire a csőmózószerkezetek biz­tosan beléphetnek a szétfeszített láncfona­lak közé. A 3—7. ábrában feltüntetett foganatosí­tási alaknál annyi (el, e2, e3 stb.) nyüst van alkalmazva, ahány láncfonal van az egyes szakaszokban, úgy hogy az összes szakaszok első láncfonala az első nyüstön, az összes szakaszok második láncfonala a második nyüstön és i. t. van keresztülfűzve. A 3. ábrában a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csupán három nyüst van feltüin­tetve. A láncfonalak fölött a láncfonalrendszer mindegyik (I., II.) szakasza számára egy­egy (f) láncfonal feszítő van elrendezve, melyek a közös (g) tartóra vannak sze­relve. A láncfonalfeszítők a lánefonalak felé fordított csúccsal ellátott háromszög­alakuak. A (g) tartót a rajzban fel nemi tüntetett kilinesmű a csomózószerkezetek minden egyes munkajárata után egy-egy láncfonalpárral továbbmozgatja, úgy hogy a szakaszok összes láncfonalpárai egymás­után kerülnek megmunkálás alá. A (g) tartó ezen haladó mozgáson kívül még lengőmozgást is végez, ugyancsak a láncfonalakhoz képest harántirányban, még pedig az alább leipandó célból: A csomózószerkezetek minden munka­járata előtt ugyanis a (g) tartó olyként áll, hogy a láncfonalfeszítők csúcsa a min­denkor megmunkálandó láncfonalpár egyik (a') fonalától a másik (a") fonal felé oldalt fekszik. Ekkor az (a') láncfonalakat kormányzó (el) nyüst öt annyira felemel­jük (5. ábra), hogy az (a') láncfonalak ma­gasabban feküdjenek, mint a láncfonal­feszítők csúcsa. Ezután a (g) tartót az (x) nyil irányában oldalt eltoljuk, miáltal az (f) fonalfeszítők az (a') fonalakat oldalt tolják (6. ábra). Erre az (a") láncfonalakat kormányzó (e2) nyüstöt emeljük fel, mi­által ezen láncfonalak az (f) fonalfeszítők másik oldalára találnak (7. ábra), miáltal a két (a', a") láncfonal között elegendő nagy vízszintes távolság jön létre, hogy a cso­mózószerkezetek biztos működését lehe­tővé tegyük. Magától értetődik, hogy az (f) fonalfe­szítők egyszerű pecek alakjában is szer­keszthetők, azonban a háromszögletes alak kedvezőbb, mivel a ferde élek az (a") lánc­fonalakat is oldalirányban tolják, miáltal a szétfeszítés alkalmával az (a' és a") fona­lak egyenlő feszítést szenvednek, míg egy­szerű pecekalakú feszítők esetén (a') fona­lak feszültsége nagyobb volna, mint az (a") fonalaké. A mindenkor megmunkálandó lánefona­lak szétfeszítését tetszőleges más módon is eszközölhetjük, pl. mozgatható fogakkal ellátott borda segélyével, melynek fogai olyként kormányoztatnak, hogy a csomózó­szerkezetek minden munkajárata előtt a mindenkor megmunkálandó láncfonalakat szétfeszítik és ezektől a szomszédos lánc­fonalakat a fent leírt módon elkülönítik. Az összes mozgásirányok a fentiekben csupán viszonylagosan értendők, úgy hogy pl. a csomózó- és feszítőszerkezeték helyt­állóak lehetnek és a láncfonalrendszer mo­zog a helytálló szerkezetekhez képest. Szabadalmi igények: 1. Berendezés mechanikai esomózószéke­ken, jellemezve azáltal, hogy a na­gyobbszámú szakaszra osztott láncrend­szerhez, ezen szakaszok számára meg-

Next

/
Thumbnails
Contents