81011. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mechanikai csomózószékeken

(c) tartót minden egyes lökete után a szövet harántirányában, tehát pl. a (d) nyil irányában a csomózószerkezetekkel együtt egy-egy láncfonalpárral továbbmozgatjuk. Ha a láncfonalfeszítők az 1. ábrabeli helyzetből, a 2. ábrabeli helyzetbe szoríttatnak le, úgy az (1) csúcsok a megmunkálandó láncfonalpál- két (al, al) fonala közé hatolnak, míg az (1) csúcstól kétoldalt elrendezett (2, 2) csúcsok az (al) láncfonalak és a szomszédos (a2) lánfonalaik közé hatolnak. Az '(1 ós 2) csúcsok tövük felé ókalakban szélesednek, úgy1

hogy a csúcsoknak a láncfonalak közé való behatolása folytán az (al) láncfonalpár két oldalán fekvő láncfonalak oldalt szoríttatnak és a megmunkálandó (al) láncfonalpár két fonala a szövet hárántirányában szétfeszíttetik, mire a csőmózószerkezetek biztosan beléphetnek a szétfeszített láncfonalak közé. A 3—7. ábrában feltüntetett foganatosítási alaknál annyi (el, e2, e3 stb.) nyüst van alkalmazva, ahány láncfonal van az egyes szakaszokban, úgy hogy az összes szakaszok első láncfonala az első nyüstön, az összes szakaszok második láncfonala a második nyüstön és i. t. van keresztülfűzve. A 3. ábrában a könnyebb áttekinthetőség kedvéért csupán három nyüst van feltüintetve. A láncfonalak fölött a láncfonalrendszer mindegyik (I., II.) szakasza számára egyegy (f) láncfonal feszítő van elrendezve, melyek a közös (g) tartóra vannak szerelve. A láncfonalfeszítők a lánefonalak felé fordított csúccsal ellátott háromszögalakuak. A (g) tartót a rajzban fel nemi tüntetett kilinesmű a csomózószerkezetek minden egyes munkajárata után egy-egy láncfonalpárral továbbmozgatja, úgy hogy a szakaszok összes láncfonalpárai egymásután kerülnek megmunkálás alá. A (g) tartó ezen haladó mozgáson kívül még lengőmozgást is végez, ugyancsak a láncfonalakhoz képest harántirányban, még pedig az alább leipandó célból: A csomózószerkezetek minden munkajárata előtt ugyanis a (g) tartó olyként áll, hogy a láncfonalfeszítők csúcsa a mindenkor megmunkálandó láncfonalpár egyik (a') fonalától a másik (a") fonal felé oldalt fekszik. Ekkor az (a') láncfonalakat kormányzó (el) nyüst öt annyira felemeljük (5. ábra), hogy az (a') láncfonalak magasabban feküdjenek, mint a láncfonalfeszítők csúcsa. Ezután a (g) tartót az (x) nyil irányában oldalt eltoljuk, miáltal az (f) fonalfeszítők az (a') fonalakat oldalt tolják (6. ábra). Erre az (a") láncfonalakat kormányzó (e2) nyüstöt emeljük fel, miáltal ezen láncfonalak az (f) fonalfeszítők másik oldalára találnak (7. ábra), miáltal a két (a', a") láncfonal között elegendő nagy vízszintes távolság jön létre, hogy a csomózószerkezetek biztos működését lehetővé tegyük. Magától értetődik, hogy az (f) fonalfeszítők egyszerű pecek alakjában is szerkeszthetők, azonban a háromszögletes alak kedvezőbb, mivel a ferde élek az (a") láncfonalakat is oldalirányban tolják, miáltal a szétfeszítés alkalmával az (a' és a") fonalak egyenlő feszítést szenvednek, míg egyszerű pecekalakú feszítők esetén (a') fonalak feszültsége nagyobb volna, mint az (a") fonalaké. A mindenkor megmunkálandó lánefonalak szétfeszítését tetszőleges más módon is eszközölhetjük, pl. mozgatható fogakkal ellátott borda segélyével, melynek fogai olyként kormányoztatnak, hogy a csomózószerkezetek minden munkajárata előtt a mindenkor megmunkálandó láncfonalakat szétfeszítik és ezektől a szomszédos láncfonalakat a fent leírt módon elkülönítik. Az összes mozgásirányok a fentiekben csupán viszonylagosan értendők, úgy hogy pl. a csomózó- és feszítőszerkezeték helytállóak lehetnek és a láncfonalrendszer mozog a helytálló szerkezetekhez képest. Szabadalmi igények: 1. Berendezés mechanikai esomózószékeken, jellemezve azáltal, hogy a nagyobbszámú szakaszra osztott láncrendszerhez, ezen szakaszok számára meg-