80981. lajstromszámú szabadalom • Eljártás brikette kötőanyagokra igen alkalmas kátrány gyártására bitumenes anyagokból és a keletkező hulladék értékesítésére

- 3 -el fűtőanyag, vagy kötőanyag gyanánt. Az eljárás nemcsak barnaszénre, lianem tőzegre, továbbá némely kőszénfajra és fára is alkalmazható s különösen fahulla­déknak brikettezésére alkalmas. Kitűnt továbbá, hogy a leírt eljárás a fadesztillációban alkalmazva, azt lényege­sen tökéletesíti. Ezen üzemek gazdaságosságát ugyanis igen hátrányosan befolyásolta a nyers faecetnek igen híg volta és kátránnyal fertőzött állapota. A melléktermékeket a fadestillációnál tehát csak ismételt, tete­mes tüzelőfogyasztással járó bepárlással és redestillálással lehetett kellő tisztaság­ban és töménységben elkülöníteni. A fa frakcionált desztillációja tehát a gazdasá­gosság szempontjából mindenesetre kívá­natos. E frakcionálást azáltal érjük el, hogy a különböző melléktermékeket kü­lönböző hőfokhatárok között űzzük ki. Az ilyen frakcionált desztillációra vo­natkozó sok ajánlat között volt olyan is, melynél az anyagot túlhevített gőz, vagy oxigénmentes forró gázok hatásának ve­tették alá. Az a körülmény, hogy ezen eljárások dacára nagy termelési hánya­duknak nem tudtak elterjedni, arra utal, hogy körülményesek s ennélfogva költsé­gesek voltak. Eddig azonban nem vették tekintetbe azt, hogy az ecetképződés fázisa és a kát­rányképződés fázisa között még egy har­madik — noha látszólag reakciómentes — fázis is fekszik. Ezen fázis nem jár hőfok­emeléssel, hanem az acetátképződéshez szükséges hőfok hosszas behatásából áll. Eddig alapelv volt az, hogy a fadestíllá­lásnál elő nem szárított fát kell használni, nehogy a nyers faecet termelése csökken­jen. Ennek folytán a destillátumok igen hígak voltak. Ha azonban a fenti eljárás értelmében a hevítést lassan és fokozatosan visszük a kátrányképződés határának közvetlen kö­zeléig, akkor bőséges mennyiségű faecetet nyerünk. Ha most a hőmérséket még több órán át fentartjuk, fokozatosan további faecetniennyiségek mennek át, anélkül, hogy kátrány destillálná. Ha ezután a hő­fokot a szenesítésig fokozzuk, bőséges mennyiségben desztillál át egy kvalitatív nagyértékü kátrány s emellett sok magas fűtőértékű gáz is keletkezik. Ily módon tehát szárazfa feldolgozásánál mennyisé­gileg legalább annyi mellékterméket ka­punk, mint nedves fából, de a termelt fa­kátrány kiválóan jó minőségű lesz. A desztilláció termékeinek elkülönített felfoghatóságán kiviil tehát az eljárásnak még a desztillációtermékek töménysége, tetemes mennyisége és fokozott értéke is előnyeit képezi. Ezáltal a melléktermékek feldolgozása lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lesz. Szabadalmi igények: 1. Eljárás brikettkötőszer gyanánt külö­nösen alkalmas kátrány termelésére bitumenes tüzelőanyagból frakcionált desztillációval, melyet az jellemez, hogy a desztillációt két fokozatban vé­gezzük, melyek elejében kb. 200— 260"-nál, a kátrányképződés hőfoka alatt hosszú hevítés révén a bitumenek dúsítását eszközöljük s azután a máso­dik fokozatban kb. 350°-ig emelkedő hevítéssel bőséges kátránydesztillációt idézünk elő. 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez,- hogy a termelt kátrányt a destillációmaradékkal célszerűen még forrón összeőrölve briketté sajtoljuk, melyben a kátrány képezi a kötőszert. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás fa feldolgozá­sára szolgáló változata, jellemezve az­által. hogy kátránymentes faecet és savmentes kátrány bőséges termelése céljából a fát túlhevített gőz, vagy forró gázok bevezetése nélkül először az acetátok képződéséig hevítjük, ez alatt és ezután hosszabb ideig közelí­tően azonos hőfokon tartjuk s csak j ezután hevítjük a kokszolási hőfokra. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents