80981. lajstromszámú szabadalom • Eljártás brikette kötőanyagokra igen alkalmas kátrány gyártására bitumenes anyagokból és a keletkező hulladék értékesítésére
- 3 -el fűtőanyag, vagy kötőanyag gyanánt. Az eljárás nemcsak barnaszénre, lianem tőzegre, továbbá némely kőszénfajra és fára is alkalmazható s különösen fahulladéknak brikettezésére alkalmas. Kitűnt továbbá, hogy a leírt eljárás a fadesztillációban alkalmazva, azt lényegesen tökéletesíti. Ezen üzemek gazdaságosságát ugyanis igen hátrányosan befolyásolta a nyers faecetnek igen híg volta és kátránnyal fertőzött állapota. A melléktermékeket a fadestillációnál tehát csak ismételt, tetemes tüzelőfogyasztással járó bepárlással és redestillálással lehetett kellő tisztaságban és töménységben elkülöníteni. A fa frakcionált desztillációja tehát a gazdaságosság szempontjából mindenesetre kívánatos. E frakcionálást azáltal érjük el, hogy a különböző melléktermékeket különböző hőfokhatárok között űzzük ki. Az ilyen frakcionált desztillációra vonatkozó sok ajánlat között volt olyan is, melynél az anyagot túlhevített gőz, vagy oxigénmentes forró gázok hatásának vetették alá. Az a körülmény, hogy ezen eljárások dacára nagy termelési hányaduknak nem tudtak elterjedni, arra utal, hogy körülményesek s ennélfogva költségesek voltak. Eddig azonban nem vették tekintetbe azt, hogy az ecetképződés fázisa és a kátrányképződés fázisa között még egy harmadik — noha látszólag reakciómentes — fázis is fekszik. Ezen fázis nem jár hőfokemeléssel, hanem az acetátképződéshez szükséges hőfok hosszas behatásából áll. Eddig alapelv volt az, hogy a fadestíllálásnál elő nem szárított fát kell használni, nehogy a nyers faecet termelése csökkenjen. Ennek folytán a destillátumok igen hígak voltak. Ha azonban a fenti eljárás értelmében a hevítést lassan és fokozatosan visszük a kátrányképződés határának közvetlen közeléig, akkor bőséges mennyiségű faecetet nyerünk. Ha most a hőmérséket még több órán át fentartjuk, fokozatosan további faecetniennyiségek mennek át, anélkül, hogy kátrány destillálná. Ha ezután a hőfokot a szenesítésig fokozzuk, bőséges mennyiségben desztillál át egy kvalitatív nagyértékü kátrány s emellett sok magas fűtőértékű gáz is keletkezik. Ily módon tehát szárazfa feldolgozásánál mennyiségileg legalább annyi mellékterméket kapunk, mint nedves fából, de a termelt fakátrány kiválóan jó minőségű lesz. A desztilláció termékeinek elkülönített felfoghatóságán kiviil tehát az eljárásnak még a desztillációtermékek töménysége, tetemes mennyisége és fokozott értéke is előnyeit képezi. Ezáltal a melléktermékek feldolgozása lényegesen egyszerűbb és olcsóbb lesz. Szabadalmi igények: 1. Eljárás brikettkötőszer gyanánt különösen alkalmas kátrány termelésére bitumenes tüzelőanyagból frakcionált desztillációval, melyet az jellemez, hogy a desztillációt két fokozatban végezzük, melyek elejében kb. 200— 260"-nál, a kátrányképződés hőfoka alatt hosszú hevítés révén a bitumenek dúsítását eszközöljük s azután a második fokozatban kb. 350°-ig emelkedő hevítéssel bőséges kátránydesztillációt idézünk elő. 2. Az 1. alatti eljárás változata, melyet az jellemez,- hogy a termelt kátrányt a destillációmaradékkal célszerűen még forrón összeőrölve briketté sajtoljuk, melyben a kátrány képezi a kötőszert. 3. Az 1. és 2. alatti eljárás fa feldolgozására szolgáló változata, jellemezve azáltal. hogy kátránymentes faecet és savmentes kátrány bőséges termelése céljából a fát túlhevített gőz, vagy forró gázok bevezetése nélkül először az acetátok képződéséig hevítjük, ez alatt és ezután hosszabb ideig közelítően azonos hőfokon tartjuk s csak j ezután hevítjük a kokszolási hőfokra. Pallas nyomda, Budapest.
