80965. lajstromszámú szabadalom • Vízi mótor

* Megjelent 1923. évi május lió 25-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80965. szám. Vd/3. OSZTÁLY. Vízimótor folyóvizek elevenerejének kihasználására. BARTUCZ ANTAL MOLNÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja. 1920 augusztus hó 26-ika. Folyóvizek elevenerejének kihasználására eddigelé általában lapátkerekes szerkezeteket alkalmaztak. E szerkezetek közös hátránya abban áll, hogy a. lapátok bemerülés! mérete függetlenül a folyóvíz' mélységétől szűk határok közé van szorítva, egyrészt mert a lapátok sugárirányú méretének növelésével arányosan nő a bemerülés és kiemelkedés alkalmával fellépő káros ellenállás, másrészt pedig mert a radiális méret növekedésével a kerék átmérője a gyakorlatilag még megengedhető határokon túl növekedik. Mindezen okoknál fogva a lapátkerekes szerkezetekkel a. folyóvízben rejlő eleven erőnek csak egy kis része, nevezetesen a legfelső vízréteg elevenereje hasznosítható. Mivel pedig folyóvizeink mélysége 4—8 m. és még nagyobb határok között váltakozik, a lapátok bemerülése pedig az 1.5 m.-t a fenti okokból nem igen haladhatja meg, világos, hogy viaikerekekkel a rendelkezésre álló energia mennyiségének aránylag csak igen kis része hasznosítható. A jelen találmány tárgyát egy oly vízimótor képezi, melynek segélyével a vizikerekek fenti hátránya kiküszöböltetett. Az általam szerkesztett vizimótor különleges szerkezete a legalsó vízrétége-k elevenerejének kihasználását is lehetségessé teszi. A találmány egy kiviteli példáját sematikusan a mellékelt rajzokon az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán keresztmetszetben tüntettem fel. A találmány lényege abban áll, hogy a keretek közé foglalt rekeszrenctezerek kétoldalt egy végtelen láncra, vagy más hasonló gépelemre erősített két tengely (1) ós (2) körül forognak. Az ábrákon feltüntetett példakénti kivitelnél 4 i*ekeszrendszert alkalmaztam (3, 4, 5, 6). Egy ily rekeszrendszer részletesebb rajzát a 3. ábra mutatja, amelynél eggyel több rekeszt vettem fel, mint az előző ábrákban. A (kl és k2) oldalfalak köze vízszintes irányú rekeszekre van osztva, amelyeket a (C) csapok körül elforgaithatólag ágyazott (R) cellaajtók nyitnak illetőleg zárnak. E cellaiajtók a körívvel jelzett határokon belül csapjuk körül elfordulhatnak. A 3. ábrában feltüntetett esetben a cellaajtók az alsó (7) helyzetben vannak, tehát minden rekesz zárva van. (1. ábra 5. és 6. cellarendszerek helyzete). Ha viszont a rekeszrendszerek mozgásuk közben a felső helyzetbe jutnak, úgy az ajtók önsúlyuknál fogva nyitódnak. (1. ábra 3. és 4. rekeszrendszerek.) A rekeszrendszerek mint már említettük egy vég-