80954. lajstromszámú szabadalom • Kemenceberendezés, különösen vas- és acélgyártás számára

reverzálható kemencéknél megmerevednék, mialatt az elvonuló gázoknak a kamrán való keresztülhaladása szünetel. Az egyoldalú lángvezetés lehetővé teszi a lángzóknak oly kiképzését, hogy a gázáram kívül és belül levegővel legyen körülvéve, vagy megfordítva. Így egy oly könnyen szabályozható lángot kapunk, mely két, egy külső és egy belső elégési ponttal bír. A gáz- és légnyomás változtatásával az elégési pontok eltolhatók. Aszerint, amint a láng külső oldalán légvagy gázáram van, a

láng oxidálólag vagy redukálólag hat. Ugyanez a cél érhető el oly lángzóval, melynél a gázáram fölé vagy alá oldalról levegőt fuvatunk. Itt; azonban nem kapunk két szabályozható elégési pontot, nem lehetséges továbbá a fent leírt megfordítás sem, úgy hogy a láng sem szabályozható oly hatásosan. A vázolt háromszoros gáz- és levegőréteggel működő lángzókat gőzkazánok fűtésére már alkalmazták, olvasztókemencéknél azonban, ahol a rajzolt sajátságos hatással bírnak, még nem. A találmány értelmében továbbá, a láng'//) a kemence közép síkjából oldalt} ell van tolva, úgy hogy a láng az olvadó anyagra keverő hatást gyakorol, minek folytán az anyag e munkálásának ideje megrövidül. Hogy a lángzóval szemközt fekvő kemencefal az egyirányú lángvezetés folytán túlságosan fel ne hevüljön, a kemence falát a levezető csatorna mögött annyira hátratoljuk, hogy a gázok azt ne érinthessék. Az elvezető csatorna és a kemencefal között így előálló térben az olvasztandó anyag a hatásos térbe való adagolás előtt előmelegíthető. Ezen előmelegítő teret felhasználhatjuk vörös- vagy sárgafémnek tégelyeikben való olvasztására is. Végül az új olvasztókéin énéénél valamennyi csatorna, az átkapcsoló tolattyúk, továbbá a sialakkemence lényegileg minden oldalról hozzáférhetően van elrendezve. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kemencének függélyes metszetét mutatja. A 2. ábra vízszintes metszet a meleg párolón keresztül, míg a 3. ábra nézet a lángzóra a kemence belsejéből. A 4. ábra metszet a nielegtárolón keresztül a 2. ábra 4—4 vonala szerint. Az (a) kemencébe balról a (b) gázvezeték és a (c) légvezetékek lépnek be. A (b) vezetékben még egy külön (d) léghozzávezető cső fekszik. Amint a levegő- és gázáramlás ezen nyílásokon át megindul, az ábrán látható láng áll elő. Ezen láng két elégési ponttal (Bl) és (B2)-vel bír. A (Bl) ponton tudvalevőleg levegő ég gázban, a (B2) ponton gáz leve&őben. Ha a gáz- és légvezetékek szerepét felcseréljük, úgy (Bl)-nél gáz ég levegőben és (B2)-nél levegő gázban. Ezáltal, amint egyszer már említést nyert, a láng redukáló lesz oxidáló helyett. A láng az (e) fürdő fölött a tűzhidon át a függőlegesen lefelé menő (f) elvezető csatornába megy. A láng a kemence középsíkjától el van tolva, úgy hogy a fürdőre keverő hatást fejt ki. Mivel az (f) csatorna iefelé megy, a láng szorosan a munkatér fölött marad és így az olvadó anyaggal különösen benső érintkezésbe jut. Az (f) csatornából az elvonuló gázok a (g) salakkemencébe mennek. Az ebben összegyűlt salakot az állandóan fölötte elhúzódó gázok folyékony állapotban tartják. Az a. különbség (hogy mógegyszer kiemeljük) a salakkemence és az egyszerű salakkamra között, mely utóbbinál nem gondoskodnak különleges gázvezetós által a salak folyékonyan való tartásáról. Ez a. tartósan folyékony salak a (h) levezetőnyíláson lecsapolható szemcsézés céljából. A kemence (i) ajtaján adalékot is hozhatunk be azon célból, hogy a salakot trágyázás! célokra vagy burkolókövek előállítására. alkalmassá tegyük. Végüil lehetséges az elvonuló gázok hőmérsékletének