80941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás toluol folyékony összetett, főleg robbanóanyagok gyártáshoz fölhasználható nitrogénszármazékainak előállítására

van itt dolgunk, melyekben a folyékony mononitrotoluol utólagos hozzáadása a szi­lárd trinitrotoluol mesterséges feloldását teszi lehetővé olymódon, hogy a nitrogén százalékmennyisége növekedik. Abból a körülményből, hogy a mono­nitrotoluolnak magától bekövetkező és egyedül az idő hatása alatt végbemenő el­illanása, mint láttuk, a feloldva volt szi­lárd termékek kristályosodását vonja maga után, könnyen megmagyarázhatjuk az ezen álfolyadékokkal előállított gelatinált robbant óanyagoknak raktározásuk folya­mán végbemenő, előrehaladó és szintén elkerülhetetlen megkeményedósét. Ezen megkeményedés különben néhány hét múlva — még zárt edény alkalmazása ese­tén is — az ezen álfolyadékokat jellemző „surfusion" állapotnak, magáitól bekövet­kező megszűnése következtében, elkerül­hetetlen. Találmányom célja a toluol új, túlnitrált vegyületeinek — melyek az eddigiekkel ellentétben, valóságos folyadékok — rend­szeres előállítása. Ezek tényleg valóságos folyadékok, mert foknyi pontossággal meghatározható, meg­határozott olvadásponttal bimak, hűtésük esetén, masszába való megfagyásuk előtt, azokból íszilárd anyagok kí nem válnak, sízagtlalanok, a szárítókemencében 60°-nak kitéve csak jelentéktelen veszteséget szen­vednek, ezen művelet folytán sajátságaik miben sem változnak, ennélfogva mindig tiszták és bennök semmiféle szilárd anyag nem rakódik le; egy hőfoknál sem jönnek az úgyn. „surfusion" állapotba, mert vala­mennyi, fentebb felsorolt tulajdonságuk változatlanul megmarad, gyártásuk óta bármily hosszú idő telt legyen is el. Az ezen folyadékokkal gyártott, gelatinált robbantóanyagok plaszticítása, a szárító­kemencében bizonyos hőmérsékletinek való kitétel után, semmiféle változást sem szen­ved; ennélfogva ezen robbantóanyagok plaszticításukát, a leghosszíabb ideig tartó raktározások folyamán is, változatlanul megőrzőit. Egész sor, a fentebb felsorolt sajátsá­gokkal, továbbá 15.3%—16%-ig terjedő nitrogénmennyiséggel és a közönséges hő­mérséklettől 20°-ig terjedő olvadásponttal biró folyadékot lehet előállítani. A keresett százalékos nitrogén-mennyi­séggel és a keresett olvadásponttal biró folyadék előállítása céljából elegendő a következőket figyelembe venni. Mai napig a toluol valamennyi, egy­szerű, vagy összetett, szilárd, vagy ál folyé­kony, nálánál nagyobb nitrálási fokkal biró nitro-származékának előállítása álta­lában úgy történt, hogy a műveletek kiin­dulási pontja gyanánt, vagy egyedül para­mononitrotoluolt, vagy egyedül ortho­mononitrotoluolt, vagy az ortho-, para- és métainononitrotoluol többó-kevésbbé meg­határozott keverékeit vették, melyekben az orthomononith'otbluol mennyisége az 50%-oit mindig jóval meghaladta, míg a para­mononitrotoluol mennyisége legfeljebb a 40%-ot, a métamononitrotoluol mennyisége pedig legfeljebb 2%-ot érte el. Felismerték, hogy a fentebb meghatáro­zott osztályba tartozó és a fentebb leírt sajátságokkal biró, valóban folyékony vegyületek bármelyikének előállítása cél­jából, szükséges és elegendő a toluol mono­nitro-szármiazékaiíiak oly keverékéből ki­indulni, amelyben — az eddigi gyakorlat­tal ellentétben — a métamononitrotoluol mennyisége igen tekintélyes és pedig 45% (minimum) és 85% (maximum) között van; a maradékot pedig vagy ortho-, vagy pa­ramononiitro toluol, vagy a kettő együtt képezi. Ha a metamononitrotoluolt a mini­mumnál (45%) kisebb, vagy a maximum­nál (85%) nagyobb mennyiségben alkal­mazzuk, csak szilárd, vagy pépszerű ter­méket nyerünk. A három alkatrész pontos viszonylagos mennyisége esetről-esetre, vagyis az azon osztályba tartozó folyékony vegyület sze­rint változik, melyet előállítani akarunk. A folyékony pontosan binitro-vegyiilete­ket, melyek az T. sorozatot képezik, úgy állítjuk elő, hogy a fentebbi elvek szerint képezett mononitrotoluol-keverókeket a rendes sulfomtrikus keverékek behatásá-

Next

/
Thumbnails
Contents