80895. lajstromszámú szabadalom • Gyors szárítóeljárás frissen kicsapott cellulózeszálakhoz

Megjelent 1923. évi április lió 20-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS p 80895. szám. XIV/a. OSZTÁLY. Gyors szárítóeljárás frissen kicsapott cellulózaszálakhoz. DH

BRONNERT EMIL TANÁR, IPAROS M ÜL HA US E N B E N (ELSZÁSZ-LOTHARINGIA). A bejelentés napja 1920 április hó 23-ika. Ismeretes, hogy nagy különbség van a | frissen kicsapott cellulózaszál szárítási ideje és az olyané között, amelyed az első szárítási folyamat után újból átitatunk vízzel és különben teljesen azonos szárítási feltételek mellett, amilyenek a hőmérséklet és a légváltás, szárítunk. Ennek az az oka» hogy a víz az egyszer megszilárdult míiselyemfonalakból sokkal gyorsabban diffundál ki, mint abból a kolloidos képződményből, melyet a frissen kicsapott szál alkot, vagy akár abból a képződményből, mely a szárítás előrehaladtával a szilárd testhez közeledik. A friss sizá 1 diffuzióelhnállása, mely a vizet a felülettől távoltartja éf> a szilárd hahnazállapothoz közeledő szál hajcsöves ellenállása egyképpen késleltető hatást fejtenek ki. Növekszik azonban a vizet a s/.ál felületére hajtóerő, minél nagyobb a különbség a szál felszínének és a belsejének a nedvesség tartalma között. Minél gyorsabban vonjuk el a vizet a szálfelületről és minél szárazabban tartjuk azt, annál gyorsabban megy végbe a szálban levő víz elpárolgása. Ezen megfontolások nem elegendő mértékben való figyelembevétele volt egyebek között az oka annak, hogy eddig az ilyen szálakhoz, melyek többnyire üveghengerekre, kartoncsévékre, vagy más effélékre voltak aránylag vékony rétegben felcsévélve és mintegy 60" meleg, szellőztetett helyiségekben felhalmozva, az eddigi kevéssé gazdaságos és hosszadalmas szárítóberendezéseket használták. Gondoltak ugyan arra is, hogy a felhalmozást különböző kamrákban végezzék és az egyik kamrából kilépő és a víz elpárolgása következtében lehűlt levegőt a további elpárologtatásra és egy következő kamrában újabb vízfelvételre való alkalmassá tétel céljából újabb felhevítés útján hasznosítsák. Természetesen az ellenáram elvét is alkalmazták, de a szárítási eljárás napokig tartott és már ezért sem volt gazdaságos. A más utakból való húzódozás alighanem arra vezethető vissza, hogy a lágy szál szine igen gyorsan elváltozott és megbarnult, hasonlóan a forró vassal érintett fehér pamutkelméhez, amivel az illető helyeken megfelelő festőanyagokkal való kifestés útján kimutatható kémiai elváltozás járt, amely gyakran igen kellemetlen volt, ha az illető szál valamelyik fűtőtest-