80886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nagyértékű tömör szénnak vízdús tüzelőanyagokból való előállítására

Megjelent 1923. évi április lió 20-án. MAGYAR KIRÁLYI gSjw SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80886. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék nagyértékű tömör szénnek vízdús tüzelőanyagokból való előállítására. BERTZIT GESELLSCHAFT M. B. H. CÉG MÜNCHENBEN. A bejelentés napja 1917 március hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1916 március hó 20-ika. Nedves tüzelőanyagok, pl. íiatal barnaszenek, lignitek, tőzeg ós hasonlók rendes desztilláci ójakor az anyagok szerkezetét a desztillálókemencében fellépő erős gőzképződés és az ezzel kapcsolatos hirtelen zsugorodás annyira szétroncsolja, hogy a desztilláció maradványa nem tartja meg darabos tömör alakját, hanem morzsalékká válik. Ezen hátránynak ugyan nincs jelentősége, ha a desztillálás a kondenzáitumok kedvéért folyik, ha ellenben a maradványt • tüzelőszén vagy hasonló gyanánt akarjuk értékesíteni, úgy azt. okvetetleniil összefüggő darabokban, tömör alakban kell nyernünk. Az egyetlen. eszköz, mely a nedves tüzelőanyagoknak a desztilláció alkalmával bekövetkező szétesését elkerülheti, abban áll, hogy a víztartalom főrészét a nyersanyagoknak a tulajdonképpeni desztillálófolyamat előtt való alkalmas szárításával eltávolítjuk. Nagy üzemben csupán mesterséges szárítás jöhet tekintetbe, mert a levegőn való természetes száradás túl sok ideig tart és nem gazdaságos. Kísérleteink azt mutatták, hogy a szárítóközeg hőmérséklete és nedvességtartalma a végtermék fizikai természetére lényeges lefolyást gyakorolnak. Minél lassabban és enyhébben történik a nedves tüzelőanyagok előszárítása, annál tömörebb ós értékesebb lesz a desztilláéiómaradvány. Ennélfogva a talályiány szerint az előszárítást mérsékelt nedvességű légáramban vagy hasonlóban a víz forráspontja alatti hőmérséklet mellett végezzük. A szárítóközeg hőmérsékletét oly mélyre és nedvességtartalmát oly magasra vesszük, amint ezt a szárítás gazdaságossága megengedi. Általában a szárítótérbe lépő levegő legcélszerűbb hőmérséklete 50— 80° C. között fekszik. 100° C.-nál magasabb hőmérsékletek elkerülendők, mert különben a gőzképződés folytán a fent említett hátrányok állanak be. Az ily, mérsékelten nedves és meleg légáramnak kedvező hatását, pl. lignitbányák szellőzőaknáiban figyelhetjük meg, melyeknek falai a nedves, meleg gázok elvonulásának hatására feltűnően tömör és szívós szerkezetet mutatnak. Ha igen nedves nyersanyagok, pl. tőzeg deszti 11 áeió j ár ól van szó, úgy a légáramban való mesterséges szárítás előtt a szabad levegőn természetes száradást kell alkalmazni. A nyers tőzeg átlag 85—92% vizet tartalmaz. Tlv magas víztartalmú tőzeget mesterséges meleggel egyedül sohasem lehet gazdaságosan szárítani, mert a nyers tőzeg melegfej tőképessége még a benne foglalt víz elpárologtatására sem elegendő. Ezenkívül a friss tőzeg kezelése kásás konzisztenciájánál fogva igen nehéz. A találmány szerint tehát a nyers tő-