80874. lajstromszámú szabadalom • Ekealakú bőrtagos lánc

Az oldalas ide-oda verődést azonban az a körülmény is okozhatja, hogy a nyersbőrlapokban levő, az acéltagok csapjait felvevő ágyazó lyukak az idők folyamán kibővülnek; végül az oldalas ide-oda verődés a pontatlan gyártás következménye is lehet, amennyiben annál az egyes tagok egymástól eltérően adódnak ki. Az imént említett hátrányok közül az elsőnek elkerülésére akként járunk el, hogy a nyersbőrlapban levő csaplyukat mindenekelőtt a szükségesnél kisebbre készítjük, úgy hogy ekkor a csap még nem volna beilleszthető a csaplyukba. Már most azáltal, hogy a lyukat fokozódó vastagságú csapokkal mindjobban bővítjük, a lyukfal • tömörebbé és oly keménnyé válik, hogy a csaplyukak kibővülés© a láncnak hosszú idejű járása után sem következik be. Hogy a gyártásnál az egyik tagot lehetőleg pontosan úgy állítsuk elő, mint a másikat, evégből a lágybőrlapokat maró segélyével gyártjuk, amivel biztosítjuk) azt, hogy az ékalakot mindig azonos módon érjük el és hogy az összes tagok azonos magasságúak legyenek. Az egyöntetű előállításról azáltal is gondoskodunk, hogy a tagokait matricában, patrica segélyével állítjuk össze. Az említett szerkezeteket és egyéb megoldásoklat az alábbiakban közelebbről ismertetjük. Hogy valamelyik tag esetleges megsérülése alkalmával az ezzel járó üzemzavart a legrövidebb idő alatt kiküszöbölhessük, evégből a mellékelt rajzok 1—7. ábráin feltüntetett foganatosítási alak szerint a lágybőrből való (5) kettős itáresa két felének belső oldalára (4c) nyersbőrlapok egyegy (22) drótkengyel segélyével vannak felerősítve. A kengyelnek egy (15) gerincrésze a nyersbőrlap belső oldalán alkalmazott (33) mélyedésben van sülyesztetten elhelyezve, mimellett a (16)-nál derékszög alatt kifelé görbített (17) drótkengyelszárak a (4c) nyersbőrlapon és a kettős (5) lágybőrtárcsán keresztül kifelé vannak vezetve, (lS)-nál derékszög alatt felfelé visszahajlítva, kivül a lágybőrtárcsán sülyesztetit állapotban felfelé és ezután a lágybőrtárcsa (19) külső éle fölött kissé befelé vannak vezetve. Az egyik oldalon a drótkengyel (20) végei a (35)bádoglemez (34) lyukain vannak átvezetve és a lemez (21) széle körül fülszerűen zártak, úgy hogy a (35) lemez csuklópántszerűen van felerősítve. A másik oldalon lévő drótkengyel végei a használatra kész állapotban -Aliiéi, (1. ábra) éppen előre vannak irányítva, úgy hogy a (35) elzárólemez, lecsappantása alkalmával megfelelő lyukak révén felilleszthető. Póttag felhasználása esetén, mely a láncnak sérülésekor való gyors levételét lehetővé tevő zárótagot alkot mindenekelőtt az egyik nyers bőrlapot is a megfelelő (2) acélcsapokra helyezzük, a (35) lemezt a felfelé álló (22) drótkengyelvégekre lecsappant juk és végül a

kiálló (23) drótkengyelvégeket visszahajlítjuk és a (35) lemezre leszorítjuk. Célszerű a láncok valamennyi nyersbőrlapjait a hozzátartozó kettős lágybőrtárcsákkal a póttaggal kapcsolatban leírt módon összekötni. Az alkalmazott, U-alakban meghajlított aluminiumdrót megkönnyíti a szerelésit, üzemközben az azt körülvevő lágybőrréteggel együtt egyenletesen kopik, mindenekelőtt pedig meggátolja a lágybőrből való póttárcsának a (4c) nyersbőrlaphoz viszonyított vándorlását, mely nyersbőrlapok a maguk részéről a (2) csuklócsapoknái és a (3) csuklólyukaknál létesített összeköttetés révén eltólhataitlanul vannak a közbeiktatott (1) acélhevederekhez képest rögzítve. Hosszantartó átnedvesedés károsan befolyásolná a nyersbőrlapokat, amennyiben ezek húzó szilárdsága csökkenne és azután e lapok elszakadásra hajlanának. Nehogy ezen hátrányok elkerülése céljából az egész láncot kelljen nedvességállóan betokozni, a 8—17. ábrák szerinti foganatosítási alaknál a nyersbőrlapokat ós pedig előnyösen azon az oldalon, amellyel azok a nedvesség felszívására hajlamos lágybőrtárcsával érintkeznek, rozsdaálló anyagból, legcélszerűbben fémből és pedig alumínium-