80857. lajstromszámú szabadalom • Izzókatóda csövekhez való közbenső elektóda
tized milliméterre korlátozzuk, ami semmi különösebb nehézséget nem okoz, akkor az elektróda elektronelfogó hatása azáltal minimális mértékűre korlátozódik, míg a bádogcsíkok elegendő nagy szélességével (pl. % több milliméter méretével) kielégítő elektróstatikíai hatásról lehet gondoskodni. A vázolt fajtájú elektródáknak különösen egyszerű alakja a következő: Vékony bádoglemezt, amaz egész területén, mely a közbenső elektródaként való hatás szempontjából figyelembe jön, párhuzamos hasítékokkal látunk el, melyek közt aránylag széles, pl. kb. .1 mm. szélességű csíkokat hagyunk meg. Ezeket a csíkokat azután 90°-kal való elforgatással, a rács (bádoglemez) felületére merőlegesre állítjuk. Ha, amint az főleg tértöltő hálónál előnyös, hengeres alakot választunk az elektróda számára, akkor az említett hasítékok iránya természetesen a henger tengelyével párhuzamos kell hogy legyen. Ily módon kiképezett feszültség-, vagy tértöltőhálóval és azonos módon kiképezett segédhálóval biró izzókat ódacső van a mellékelt rajz 1. ábráján távlati képben bemutatva, míg a 2. ábra az egész elektródaelrendezés keresztmetszete, a 3. én 4. ábra pedig a segédháló és a tértöltőháló külön kirajzolt tengelyirányú metszete. A (k) izzókatóda egy egyszerű (f) rúgó segélyével kifeszített drótból áll. Ezt a drótot három koncentrikus henger veszi körül, melyek közül a belső (r) henger, a feszültség-, vagy tértöltőhálót képezi. Ezt a hálót a (h) segédháló veszi körül, végül ezt az (a) anóda. Az (r) tértöltő ós a (h) segédháló egyegy darab bádoglemezből áll, melyekre párhuzamos (s) hasítékok vannak bevágva. Az (s) hasítékok közt megmaradt, aránylag széles (t) csíkok utólagosan, terpesztés útján, a bádoglemez síkjára merőlegesen állíttattak, amint az a 2. (4) ábrákon látható. Ezután az így kiképezett bádoglemezek hengeres alakba hajlíttatnak és pedig úgy, hogy az (s) hasítékok és a (t) csíkok párhuzamosan haladnak a henger tengelyével. Szabadalmi igények: 1. Áttört közbenső elektróda izzókatódacsövekhez, mely elektróda, folytonosan, vagy az üzem bizonyos fázisaiban, pozitív potenciálú az izzókatódával szemben, azáltal jellemezve, hogy az elektróda materiális részei, annak felületére merőleges irányban, olyan kiterjesztésűek, mely tetemesen nagyobb, mint e részek szélessége az elektróda felülete irányában. 2. Az 1. pontban igényelt közbenső elektróda foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy materiális részei az elektródafelületen élükre állított bádogcsíkokból állanak, melyek célszerűen rács, keresztrekesz, vagy mézlépalakú alakzatban vannak elrendezve. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt közbenső elektróda foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy párhuzamos hasítékokkal biró egyetlen bádoglemezből áll, melynek a hasítékok közt megmaradt csíkjai, terjesztés útján, az elektródafelületen élükre vannak állítva. (1 rajzlap melléklettel.) PaUaa nyomda, Budapest