80810. lajstromszámú szabadalom • Készülék kinematografia (fényképek) és hangképek felvételére és reprodukálására az ugynevezett telegrafon módjára elektromágnesesen teleírt, a kinematografiai képhordozójától elkülönített hanghordozó segélyével

Megjelent 1923. évi március lió 30-án. MAGYAR KIRÁLYI ^

^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80810. szám. IX/f. OSZTÁLY. Készülék kinematografiai képek (fényképek) és hangképek felvételére és reprodukálására az úgynevezett telegrafon módjára elektromágnesesen teleírt, a kinematografiai kép hordozójától elkülönített hangképhordozó segélyével. STOCK FRIGYES IGAZGATÓ LANDSHUTBAN. A bejelentés napja 1920 november hó 20-ika. Ismeretesek már berendezések egyszerre vagy különböző időpontokban felvett hang- és fényképeknek (kinematografiai kópfclkjnek) folytonosan egyenletesen. (szinchron módon) végbemenő reprodukálására, pl. olyanok, melyeknél a fény képhordozó és hangképhordozó (pl. fonográfhenger stb.) tovamozgató szerkezete közt lévő kapcsolat, azok kényszermozgásu együttes szinchrón járatása céljából, azáltal jön létre, hogy kéziemelő segélyével kúpkerékálttétélt kapcsolnak be, melynek egyik kúpkereke olyan, motorikus erővel mozgatott tengelyre van ékelve, melynek segélyével, szijhajtás útján, a fonográfhenger tengelye is forgásban tartatik. A hangkép reprodukciója ekkor azáltal indul meg. hogy a bekapcsolóemelő működtetésekor, elekftromágneis segélyével, elektromos áram záródik. Az elektromágnes fegyverzete azután, leesésekor, a fonagráf hangdobozának tűjét, a fonográfhenger hangbarázdájába való besülyedhetése céljából, felszabadítja. Ezeknek és a szóban forgó célra szolgáló más hasonló, mechanikai és kombinált mechanikai-elektromos kapcsolószerkezeteknek különböző, használhatóságukat és megbízhatóságukat tetemesen korlátozó hátrányaik vannak. Mindenekelőtt azzal a hátránnyal járnak az ilyen berendezések, hogy a reprodukció alkalmával, megindításkor, az abszolút •pontos szinchrón-beállítás csak igen nehezen érhető velük el. A fény- és a hangképek együttesen való reprodukciójának kezdetén ez a nehézség csekély, azonban már jelentékeny mértékben nagyobb a fonográfhengernek a lejárás folytán szükséges, legelső ízben való kicserélésekor. Minden fonográfhengernek, a hangbarázda elején és végén, több, hangrezgésekkel nem módosított, úgynevezett „süket" (sima) hangba rázdate kérvényé van és a legszorgosabb megfigyeléssel is igen nehéz azt megállapítani, hogy pontosan hol kezdődik és hol végződik a hangba rázda „beírt" része. Ha tehát a fonográfhengert és a reprodukáló készüléket egyidejűleg kapcsoljuk be, akkor a henger pl. néhány másodpercig an nélkül forog, hogy a fonográf hangdoboza hangot engedne ki magából. Időközben azonban, a filmtranszportálő szerkezet | mozgása folytán, a kép reprodukciója