80793. lajstromszámú szabadalom • Gyültőtartály szívólégszállító berendezések vagy más hasonlók részére

Megjelent 1923. évi március lió 26-án. MAGYAR KIRÁLYI Jg|jg SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80793. szám. V/f. OSZTÁLY. Gyűjtőtartány szívólégszállítóberendezések vagy más hasonlók részére. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT MÜVEK VILL. R.-T. BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 február hó 14-ike. Elsőbbsége 1918 január hó 16-ika. Pneumatikus szállítótelepek, telj át olyanok, amelyeknél a szállítandó anyagot, p. o. hamut, szenet vagy más hasonlót valamely lég- vagy folyadékáram visz magával, ázom általános hátránnyal bírnak, hogy a szállított anyag a csővezeték minden kanyarulatában, azonkívül a holt sarkokban és hasonló helyeken lerakódik és sokszor az egész vezetéket eltömi. A jelen találmány értelmében az ezíen káros lerakódásokat okozó erőket oly helyen működtetjük, ahol a lerakódás kívánatos. Elérjük ezt olymódon, hogy mesterséges kanyarokat és holt tereket képezünk ki ott, ahol a szállított anyagot összegyűjteni kívánjuk. E célból a gyűjtőtar tányokat holt terekkel képezzük ki, azaz oly terekkel, amelyeken a szállító lég- vagy, folyadékáram nem áramlik keresztül, amelyekbe adómban a szállított anyag behatolhat. A szállított anyag ezen behatolását azáltal tesszük lehetségessé, hogy a belépési nyílás előtt a szállítóáramot, legyen az akár levegő, akár folyadék, útjából kitérítjük. A szállítóáramban levő sznlárd részek tehetetlenségüknél fogvo az egyenes utat követik és a holt terekben lerakódnak. Ha ezenkívül még arról is gondoskodunk, hogy a belépési nyílásoknál a vezeték keresztmetszete megnövekedjék ós így nyomásnövekedés és ezzel sebességcsökkenés álljon be, vagy pedig örvények képződését segítjük elő, úgy a szállított anyag kiválása és lerakódása még kedvezőbb viszonyok között fog végbemenni. Az ábrákban a találmány néhány kiviteld formáját tüntettük fel. így az első ábra azt a példaként i kivitelt mutatja, amidőn két részből (1 és 2) álló hajlított lapátot alkalmazunk. A lég- vagy folyadékáriam a rajzolt nyíl irányában lép be a lapátok közé. Az áramlás irányára merőleges irányban a két lapátot a (3) hézag választja el egymástól és az (1) lapátnak a belső vége a (2) lapát mellső vége fölé van felhajlítva. Ezen elrendezés következtében a légáramban szállított szrilárd részecskék tehetetlenségüknél fogva a szaggatott vonallal rajzolt nyil irányában a (2) lapát fölé fognak behatolni, míg a légáram a teljes vonallal kihúzott nyil irányát követi. A vezetőlapátok mögött a (4, 5, G) falak lerakódótetrteket képeznek, amelyeket a következőkben röviden bunkertáskáknak fogunk nevezni. Ezekben rakódik le a szállított anyag. A (4) fal egyúttal a légáram határolására és veaeté>sére is szolgál. Ezen elrendezésnél a ecn-