80782. lajstromszámú szabadalom • Berendezés állandó feszültség vagy állandó áram biztosítására az üzem változó viszonyai közt
értéket. Az igy képződő derékszögű háromszög átfogója az (E) összfeszültséget határozza meg. Valamennyi (ER ) érték végpontjának geometrisi helye a 3. ábrán megszakított vonallal jelölt egyenesben fekszik, ami abból folyik, hogy mind a kapacitás, mind pedig az ohmikus ellenállás karakterisztikája egyenes vonalú. A 3. ábra szerkezetéből adódó (E) értékek (hosszak) a 4. ábrán a szorosan átfolyó (J) áramtól függően vannak föltüntetve. Összehasonlítás végett az (EL — EC ) görbét is berajzoltuk; ez a görbe negatív lesz ama ponton, amelyen a kapacitás karakterisztikus vonala, az induktivitás karakterisztikus vonalát metszi (1. a 3. ábrát). A negatív értelemben haladó rész a 4. ábrán a pozitív oldalra van áttéve, minthogy értékének négyzete az ohmikus feszültség négyzetéhez hozzáadódik. A 4. ábrából már most a következő tűnik ki: Míg az (EJ, — EC ) különbözet változó áram esetében, épp úgy, mint az (EL ), az (EC ) és az (Er ) érték, erősen ingadozik, az (E) összfeszültség az áram tág határai között állandó marad, ha az egyes értékeket kellően választjuk meg. E viszonyokat ábrázoló példát az 5. ábrán látunk föltüntetve; eszerint a fogyasztóhálózat az (e) hálózatból az ábra jobb oldalán föltüntetett leágazásokon át tápláltatik. Az most a föladatunk, hogy e fogyasztóhálózaton az (E) feszültséget erősen változó (iv ) áram esetében állandó értéken tartsuk; ezt úgy oldjuk meg, hogy a hálózat kapcsai közé az (R) ohmikus ellenállást, a (C) kapacitást és a görbe karakterisztikájú (L) induktivitást kapcsoljuk be sorba. Az ábrán (r)-el a vezetéknek koncentrálva képzelt ellenállást, avagy oly más berendezést jelöltünk, amellyel szükség esetén a fogyasztóhálózatot szabályozhatjuk. Ily berendezéssel képesek vagyunk a feszültséget a terhelés ingadozásának tág határai közt a hálózat kapcsain fenntartani, úgy hogy pl. lehetséges lesz, ugyanazon hálózatból erősáramú rendszereket, amelyek terhelése erősen változik, s ugyanekkor világítási hálózatot táplálnunk. A kapacitásból, ellenállásból és önindukcióból álló kombinációval azonban nemcsak állandó feszültséget, hanem állandó áramot is érhetünk el. Az egyes részeket ee esetben nem sorba kell kapcsolnuuk, mint elébb ismertettük, hanem párhuzamosan, miként a 6. ábrán föl van tüntetve. Az összáramot ugyancsak a következő ismert törvény határozza meg: J = /(J,, - Jc )2 -f JR2 A karakterisztikákat ismét hasonló módon tesszük össze, amint a 2—4. ábrákban a feszültség számára föltüntettük; ekkor erősen ingadozó feszültségi viszonyok közt is állandó áramot kapunk. A gyakorlatban való használatra alkalmas ily példát a 7. ábrán látunk föltüntetve; eszerint az (e) áramforrásból ívlámpát, vagy pedig fényszórót kell táplálnunk állandó árammal. E példában (L, C, R) jelentik a párhuzamosan kapcsolt induktivitást, kapacitást s ellenállást, (r) viszont ismét a vezetéknek koncentrálva gondolt ohmikus feszültségesését, vagy egy szabályozó ellenállást. Mig most a terhelés változásakor az (Ev ) feszültség változik, a (J) áram az egyes értékek kellő méretezése esetében az elrendezésnél fogva állandó marad. Az egyes értékek megszabásában abból a követelményből indulunk ki, hogy az összkarakterisztikának, amint a 4. ábra a feszültség számára mutatja, az ingadozás határai közt vízszintesen kell haladnia. Nem kell itt részleteznünk, hogy miképen foganatosítandó külön-külön az induktivitás, a kapacitás és az ellenállás, valamennyi ismert gépet és készüléket alkalmazhatjuk, amelynek a tekintetbe jövő ellenállási, kapacitási vagy induktivitási karakterisztikája megvan. Szabadalmi igények: 1. Berendezés állandó feszültség vagy állandó áram biztosítására az üzem változó viszonyai közt, azzal jellemezve, hogy a kapacitásból, ellenállásból és görbe karakterisztikájú induktivitásból álló kombináció
