80751. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tengeralatt járó naszádoknál a két, időnként külön is használt akkumulátortelep kisülési állapotának összehasonlító meghatározására
lep bői elvett árammennyiségek különbségét közvetlenül mutatja, valamint egyszerűen, minden körülményesség nélkül felismerhetővé teszi azt a telepet, mely ezt az árarnmennyiségkülönbsóget szolgáltatta. Áramfogyasztásmérőül, a találmány szerint, célszerűen olyan árammérőt használunk, amilyen a 2. és 3. ábrán van feltüntetve. Egy (g) tokban ül az (r) .számlálómű, mely egy (z) mutatót működtet úgy, "hogy utóbbi az egyik telep áramának túlsúlyban lévő befolyása alatt egyik irányban, a másik telep áramánál túlsúlyban lévő befolyása, alatt pedig ezzel ellenkező irányban mozog el. Emellett a (zí) mutató célszerűen úgy van elrendezve, hogv szimpatikusán mozog a telepáitkapcsoló helyzetével, azaz egyirányú a mozgása az illető telep felvésével. Az árammérő skálabeosztással van ellátva, mely két, egymással szimmetrikusan fekvő (ki és k2) részből áll. A két rész szimmetriapontja a számláló műnek a két telep egyenletes kisülésének megfelelő helyzetét adja meg. A skála két része külön-külön, a két telep áramfogyasztásának maximálisan megengedett különbségét öleli fel. Az árammérőt elsőízben akkor kapcsoljuk be, midőn a két telep egyenlően van megtöltve. A (z) mutató ekkor a skája c-pontján áll. Ha moisit az (a) telepből veszünk el áramot, akkor a (z) mutató az (a) telep fekvése irányában, a jelen esetben tehát az óramutató járásával ellenkező irányban, a (ki) skálán tovamozóg. Ha a mutató a maximálisan megengedett kisülési különbség közelébe jut, a jelen esetben tehát a 100 ampérórát jelző beosztási vonalhoz közeledik, akkor az (m) motort, az (u) átkapcsolóval a (b) telepre kapcsoljuk át. A (z) mutató tehát visszaimozog (az óramutató járásával egyező irányban), áthalad a (0) ponton és a skála (k2) jobboldalán mozog tovább. Mielőtt itt is elérné a 100 ampérórának megfelelő véghelyzetét, az (m) motort ismét a baloldali, (a) telepre kapcsoljuk vissza. A (z:) mutató helyzete a (kl) baloldali skálán tehát azt jelzi, hogy az, (a) telepből több áramot vettünk el, mint a (b) telepből, míg annak helyzete a (k2) jobboldali skálán azt bizonyítja, hogy a (b) telepből vettünk el több áramot, mint, az (a) telepből. A skálák egyes pontjai az áramfogyasztásokban bekövetkezett különbség mértékét jelzik. Ha most az (m) motort, kapcsain a feszültség növelése céljából, az egymásután kapcsolt két (a és b) telep végeihez (sarkaihoz) kapcsoljuk, akkor a (z) mutató az illető skálaponton állva marad és a berendezést kezelő egyénnek megmutatja azt a telepet, melyre majd a motort kapcsolnia kell, ha ismét csak égy telepből kella motort táplálnia. Ez a gyors áttekinthetőség különösen olyan esetben fontos, ha a, kiszolgáló személyzet időközben felváltatott. A (h) árammérő (1. ábra) úgy képezhető ki, hogy mindkát fogyasztóáramkörbe be kelljen azt kapcsolni, azonban úgy is kiképezhető, hogy csak azon áramkörbe való bekapcsolásra alkalmas, mely a, két fogyasztóáramkör áramkülönbözetét vezeti, amint az az 1. ábrán fel van tüntetve. Ahelyett, hogy a telepekből elvett árammennyiségek különbségét mutatóval tegyük a szemnek láthatóvá, lehet azt úgy is a szem által könnyen felismerhetővé tenni, hogy az árammennyiségek éppen fennálló különbségének megfelelő skálarészt és a hozzátartozó számjegyet, vagy utóbbit egyedül, önműködően külön megvilágítjuk. Az; árammérő méretei a két telepáram megengedett különbsége szerint igazodnak. Ha pl. két 1,000.000 ampéreóráís telepnél a kisülésben 1% egyenlőtlenséget akarunk megengedni, akkor az árammérőt 100 ampérórára kell méreteznünk. A jelen új berendezés tehát könnyen szerkeszthető az összteljesítmónyküiönbséghez viszonyítva igen kis megengedett kisülési különbségre, amilyen gyakorlatilag tekintetbe jön. A két telep relatív kisülési állapotának meghatározásában tévedés a jelen új berendezésnél úgyszólván teljesen ki van zárva1 ,. Ha biztosan megakadályozni akarjuk még azt is, hogy a berendezést kezelő egyén elmulassza azt a pillanatot, melyben a megengedett maximális különbség eléretett és így a motornak a, kellő pillanatban való átkapcsolását elhanyagolja, akkor az árammérővel még egy jelző berendezésit is kötünk össze, mely pl. akusztikai vagy optikai úton azt a pillanatot jelzi, melyben a megengedett különbség maximális értéké eléretett. A 3. ábrán egy ilyen akusztikai jelző berendezés van vázlatosan feltüntetve. A (z) mutató, a skálán való két szélső helyzetében, az (f) rugókontaktus és a (cl), ül. a (c2) helytálló kontaktus áthidalá-