80743. lajstromszámú szabadalom • Tartós égésű fűtőkályha

- 3 -rint a tüzelőanyag rétegein át lefelé haladva, a rostély fölött tökéletesen elégnek s csak ezután jutnak az égéstermékek a (25) térbe; az üzem tökéletesítése céljából, különösen nagyobb por tar ta 1 ómmal biró tüzelőanyagok esetére azonban a nagyobb mennyiségű gázfejlődésire való tekintettel az (1) akna falában célszerűen a (20) nyílásokat alkalmazzuk, amelyeken át a gáznak egy része közvetlenül is betódulhat a (25) égési térbe. Az esetleges robbanás elkerülésére az (1) aknatér felső végén elrendezett biztonsági elzáróelem, pl. a (8) forgózsilip szolgál, mely a (12) ellensúly (6. ábra) hatása alatt az akna felső része és a (19) füstelvezető cső közötti közvetlen közlekedést elzárja, ha azonban az aknatérben a fejlődő gázok nyomása a szabványosnál magasabbra emelkedik, úgy a gázok a (8) biztonsági elemet felnyitják és közvetlenül a (19) csőbe, illetve a kéménybe áramlanak. __ Az égéstermékek gazdaságos kihasználása céljából a fütőkályhát utánakapcsolt (14) csőrendszerből álló fűtőtesttel kombinálhatjuk (6. és 7. ábrák). A csövek alakja, illetve keresztmetszete és száma tetszőleges lehet; így pl. a (14) fütőtesnek (22a)-val jelölt baloldali és (22b)-vel jelölt jobboldali része három-három csőből áunat (7. ábra), úgy hogy tehát a (19) cső három-három függélyes csővel közlekedik, amelyekbe az égéstermékek a (19) csőből párhuzamos elágazásban egyidejűleg jutnak be, azután a (15) füstkamrában összegyűlnek és alul az eredményvonalakkal jelzett (21) csőtoldaton át távoznak a kéménybe. Nagyobb számú cső esetén a csőrendszert két szakaszra oszthatjuk és az égéstermékeket kígyózó vonalban tovaáramlani kény szeri thetj ük: így pl. a 6. ábra szerint a (14) csőrendszert (13) élzáróelem vagy válaszfal segélyével osztjuk két egymásutáni kapcsolású (22a, 22b) szakaszra, mimellett az alsó (21) csőtoldatot elhagyjuk és ehelyett felül alkalmazunk a kéménybe torkoló (23) csőtoldatot. Ez esetben az égéstermékek a (19) csőből először a (22a) szakasz csövein és ezután a (22b) szakasz csövein áramlanak át, hogy azután a (23) csőtoldaton át a kéménybe távozzanak. Szabadalmi igények: 1. Tartós égésű fütőkályha, jellemezve Y-alakúan elrendezet kettős rostély által, melynek egyik szára lépcsős rostélyból, másik szára pedig hosszhasítékokkal biró ferde síkrostélyból áll. 2. Az 1. igényben védett kályha foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a rostély szárai kilengethetően vannak ágyazva, oly módon, hogy a V-alakú rostély tetszés szerint szabályozható mértékben szétnyitható. 3. Az 1. és 2. igényekben védett kályha foganatosítási alakja, jellemezve a rostély szárainak alsó végein alkalmazott, egymásba nyúló zúzó fogak által. 4. Az 1—3. igényekben védett kályha foganatosítási alakja, jellemezve a rostély egyes száraira ható, a kályha külseje felől kezelhető lengető szerkezet által. 5. Az 1—4. igényekben védett kályha foganatosítási alakja, jellemezve a kályha belső terében a (35) égési tér, az (1) tároló akna és a füstelvezető rész oly kölcsönös elrendezése által, hogy az égéstermékek, illetve azok nagyobb része a füstelvezető rész felé haladva útjában az (1) aknát minden ( oldalról körülsurolja. 6. Az 1—5. igényekben védett kályha foganatosítási alakja, melynél a levegőt felülről a rostély alatti térbe lefelé vezető légbevezető csövek vannak alkalmazva, jellemezve azáltal, hogy ezen légbevezető csövek a kályha belsejében akként vannak elrendezve, hogy az égési térből a füstelvezető rész felé áramló égéstermékek útjukban a légbevezető csöveket fűtik és ezzel az égési levegőt előmelegítik. 7. Az 1—6. igényekben védett kályha foganatosítási alakja, jellemezve a rostély belső tere fölötti (16) aknafalnak a rostélytól oly távolságban való elhelyezése által, hogy a tüzelőanyag természetes rézsiiszöge által képezett lejtő a ferde sikrostélyt tüzelőanyaggal mindenkor fedi. 8. Az 1—7. igényekben védett kályha fo-