80674. lajstromszámú szabadalom • Többszörös kiolvadó biztosíték

— 2 — orsója útján a biztosíték (k) középkontak­tusával áll összeköttetésben. Az (i) rúgó sít van fúrva, oly célból, hogy az egy-egy biztosíték kiolvadásakor fellépő robbanás kifelé kiegyenlítődhessen. A berendezés működése minden további nélkül érthető. Ha a biztosíték össze van csavarolva, akkor a kontaktus a fent is­mertetett módon létrejön. Egy biztosíték kiégésekor a dobalakií (II) középső részek megfelelő elforgatása által a következő biztosítékot kapcsolhatjuk be. Oly célból, hogy a (II) részt elforgatásakor kényel­mesebben meg lehessen fogni és hogy egy­úttal meggátoljuk, hogy a (II) résznek for­gatásakor nem szándékolt módon a törzs­rész, vagy a fedél is együtt elforduljon, ajánlatos a dobalakií középső résznek át­mérőjét a törzs, vagy a fedél átmérőjénél nagyobbra venni, mint az a rajzból is kitűnik. Az eddig ismert biztosítékokkal szemben a leírt biztosítékoknak előnyei a követke­zők: Azáltal, hogy a (c) forgáscsapot igen erősre lehet kiképezni, a csap elgörbülése ki van zárva, úgy hogy mindig jó kontak­tust létesítünk a bekapcsolt biztosítékok és a kontaktuslemez között egyrészt és az (i) rúgós kontaktus között másrészt. To­vábbá azáltal, hogy az ismert berendezé­seknél alkalmazott kicserélhető biztosító­patronok elmaradnak, a biztosítéktestek eleserélése ki van zárva, minthogy a (c) csapnak különböző áramerősségek részére való különböző méretezése folytán helyte­len (II) biztosítéktest beillesztése is lehe­tetlenné van téve. A biztosítéknak további előnye abban áll, hogy a (III) fedélnek anyacsavarme­nettel ellátott (e) része a fedélbe úgy van beillesztve, hogy a fedél külső oldalán ki­álló vagy fémes és áramvezető részek nin­csenek. Oly célból, hogy különböző áramerősség részére való, nagyobbszámú, illetve több dobalakií részt alkalmazhassunk, anélkül, hogy az (I) és (III) részeknek méreteit lé­nyegesen változtatni kellene, azonban az elcserélés veszélyét mégis teljesen kizár­juk, a csapot a 2. ábrán felülnézetben fel­tüntetett módon képezhetjük ki. A csap­nak ezen foganatosítási alakjánál a csap a helytálló felső (c) részből és egy az utóbbin forgatható (1) hüvelyből áll, mely külső oldalán hasábalakií. A biztosíték elő­állításakor a (I) törzsrész és a (III) fedél valamennyi áramerősség részére egyen­lően méretezhető és a különböző áram­erősségek részére csupán különböző ha­sábos (1) hüvelyre van szükség. A forgat­ható (1) hüvely alakjának megfelelően természetesen a forgatható dob alakjával bíró (II) középrésznek furata megfelelően képezendő ki. A 3. ábrán a biztosítéknak olyan foga­natosítási alakját tüntettük fel, amelynél a törzsrész úgy van kiképezve, hogy min­dig csak az üzemben levő biztosíték áll fe­szültség alatt. Az eddig ismert többszörös kiolvadó biztosítékok t. i. úgy vannak szer­kesztve, hogy az összes biztosítékoknak egyik pólusa állandóan a hálózat feszült­ségére van kapcsolva és hogy mindig az üzembe helyezendő biztosítéknak másik pólusát megfelelő kapcsolórész útján a ve­zetékhálózat másik pólusával kötjük össze. Ebben az esetben clZ £L veszély fenyeget, hogy átkapcsoláskor a kapcsolórésznél fényív létesül, mely a biztosítékot megron­gálja vagy teljesen tönkz'eteszi. Ezt a hátrányt a biztosítéknak a 3. áb­rán feltüntetett foganatosítási alakjával azáltal kerüljük el, hogy a (b) alaplemezt szigetelőanyagból készítjük, melybe egy a biztosíték (a) foglalatával összeköttetésben álló (x) kontaktusdarab van beeresztve!, amelynek alakja természetesen az egyes (g) biztosítékok alsó (h) kontaktusainak alakjától függ. Ha a biztosíték össze van szerelve és üzemben van, akkor az áram az (a, x, h', g, h", i, d, k) úton halad. A be nem kapcsolt egyes biztosítékok tehát mindig feszültség nélkül maradnak. A bemélyített (x) kontaktusrész helyett természetesen kiemelkedő kontaktust is helyezhetünk be vagy fel, aszerint, hogy az egyes biztosítékok alsó (h') kontaktu­sainak milyen alakja van.

Next

/
Thumbnails
Contents