80668. lajstromszámú szabadalom • Hevederes sínkötés

— 260 — és magán a talpfán ismert megerősítő eszközökkel pl. (6) talpfacsavarokkal van­nak megerősítve. Az (1) heveder már most a találmány szerint a sínprofiljának megfelelően alko­tott és méretezett (7) középrésszel vagy hídrésszel van ellátva, amely mint kiegé­szítő rész illeszkedik a sinek ütköző végei közé, illetőleg a sínfejek alá. A (2) heveder a normális hevederhez hasonló, de műkö­désére nézve abban tér el, hogy nem csupán a sínvégek fejrészei és talprészei közé, hanem az (1) heveder ugyanúgy ki­képezett hídrészének fej- és talprészei közé illeszkedik. Ezáltal elérjük azt, hogy a járműkerék­nek a (4) sínről a (7) hídra va'ló fölfutásá­nál a sínvégre gyakorolt nyomás a talp­részeikkel a talpfán felfekvő hevederekre vitetik át, amelyekben az excentrikus ágyazás folytán a középsík felé irányuló nyomaték keletkezik, minek következtében a hevederek kétfelől erősen hozzászorit­tatnak a sínvégekhez, illetőleg azokat satuszerüen összefogják, úgy hogy, amikor az egész terhet a hevederhíd veszi át, ez utóbbi viszonylagosan nem mozdulhat el, hanem ugyanoly mérvben .fog le­hajolni, mint a sínvégek, ezáltal lökés­mentes átmenetet biztosítva. Ugyanez következik be fordított sorrendben a ke­réknek a (7) hídról az (-5) sínre való fel­futásánál. A 4. ábra egy oly kiviteli alakot tüntet fel, amelynél a belső hevederek (8) feszítő­rudak által, amelyek harántirányban keresztezve egymással össze vannak kap­csolva és ezáltal kellően merevíttetnelc, ami esetleg még betonba vagy kőbe való ágyazás által is fokozható. Az 5. ábrabeli kiviteli alaknál az (1. és 2) hevederek talprészei, — amely hevede­rek miként itt feltüntetve a sín gerinc­lemezére felfekvően is lehetnek elren­dezve — a (9) alátétlemez által vannak egyesítve, amely hozzájuk lehet szege­cselve vagy hegesztve, hogy ilyképen kedvező erő átvitelt érjünk el elegendő rugalmasság mellett. Ugyanígy a két hevedert is össze­hegesztjük, vagy az egész hevederhidat egydarabból állíthatjuk elő, amikor is a sínvégeket kétfelől kellene a hevederek kiálló végei közé beilleszteni. A 6. ábrán egy oly kiviteli alakot mu­tatunk be, amelynél a belső heveder (10) szélesbítéssel van ellátva és ebben kiképe­zett (11) vapával bír a kerék nyomkarimá­jának felvételére; ez főképpen kanyarula­tokban, keresztezéseknél, váltóknál stb. előnyös esetleges kisiklások elkerülésére. A 7. ábrán végül egy oly kivitelt látunk, külső heveder nélkül ábrázolva, amelynél a sinek és a híd ütköző végei egymásba kapaszkodóan vannak kiképezve. E célra a feltüntetett példaszerű kivitelnél a sín­végeken (12) nyelvek képezhetők ki, amelyek a hídheveder megfelelő kivágá­saiba kapaszkodnak, vagy fordítva, hogy ilykép még tökéletesebb együttműködést érjünk el a híd és a sínvégek között. Eset­leg erre a célra a sínvégeken oldalt rá­hegesztett a hevederek kivágásaiba ka­paszkodó nyúlványok vagy körmök is rendezhetők el. Kanyarulatokban a mindenkori gör­dületi sugárnak megfelelően alakított he­vederek alkalmazandók, hogy a kitűzött feladatnak tökéletesen megfeleljünk. Az ábrázolt lebegő illesztés helyett ter­mészetesen adott esetben nyugvó illesztést is alkalmazhatunk. Szabadalmi igények: 1. Hevederes sinkötés, emelyre jellemző, hogy a sínpálya a sinvégeken meg van •szakítva és ezen megszakítás egy sin gyanánt kiképezett heveder középső része által van áthidalva. 2. Az 1. alatti pontban igényelt sinkötés oly kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a hevederek a talpfákon való köz­vetlen megerősítésük céljából talp­részekkel vannak ellátva. 3. Az 1. igénypontban védett sinkötés oly kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy a sin gyanánt kiképezett egyik heveder

Next

/
Thumbnails
Contents