80653. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerék és eljárás annak előállítására
— 201 — zárt szögnek kétszerese. A fogrések létesítése tudvalevőleg azáltal történik, hogy a munkadarab tengelye köriil elfordíttatik, miközben a forgó 2 és 3 szerszámok a 7 osztókör 6 érintőjének irányában az osztókörön fellépő kerületi sebességnek megfelelő gyorsasággal tolatnak el. A 2 és 3 szerszámok hatórészei együtt ismert módon egy képzelt alkotó fogasrúd egyik fogát képezik, s a fog^ rések alakítása az ismert legördülési elv szerint megy végbe, A hengeres fogaskerekeknek a találmány szerint való előállítására szolgáló, a 2. ábrán feltüntetett eljárásnál szintén két forgó 2 és 3 szerszám alkalmaztatik s a szerszámok és az 1 munkadarab viszonyos mozgásai ugyanazok mint az imént vázolt ismert eljárásnál. A 2 és 3 szerszámok 8 és 9 munkafelületei azonban nem síkok, hanem kúposak, aminek az a következménye, hogy a 10, 11 fogoldalak a 3. ábrabeli görbe felületek lesznek. Minthogy azonban a kúpos munkafelület azon részének RÍ sugara, mely a fog-oldalnak a foggerinchez legközelebb eső részét alakítja, nyilvánvalóan kisebb mint pl. a kúpos munkafelület azon részének R2 sugara, mely a fogoldalnak a résfenék közelében levő részét formálja meg, világos hogy a fogoldal hosszirányban nézve a foggerinctől a fogtövig fokozatosan csökkenő görbülettel fog bírni. Ennek folytán a fog — összefogás kiterjedése a begördüléskor a fogtő felé fokozatosan növekedni, kigördüléskor pedig a foggerinc felé fokozatosan csökkeni fog, úgy az összefogás sima s a járás zaj-és lökésmentes lesz. Kúpkerekek a fenti eljárással analóg módon állíthatók elő. Á 2 és 3 szerszámok azonban ilyenkor nem egyenes vonalban tolatnak el, hanem ismert módon a munkadarabhoz képest a képzelt alkotókerék tengelye körüli lengő mozgást végeznek. A 2. ábra szerint a kúpos 8 és 9 munkafelületek éleiket egymásfelé fordítják, ugy hogy a létesített 10 és 11 fogoldalak a 3. ábra értelmében domborúak lesznek. Ha azonban a munkafelületeket úgy helyezzük el, hogy éleik egymástól elforduljanak, a fogoldalak homorúak lesznek. Ilyen fog-alak van a 4. ábrán feltüntetve. A 10 és 11 fogoldalak homorúak s a fog 12 hosszközépsíkjához képest szimetrikusak. Egy ilyen, 4. ábra szerinti fogaskerék pl. egy 3. ábra szerinti fogaskerékkel működhet össze. Ilyenkor esetleg a 3. ábrabeli domború fo,goldal görbületét nagyobbra lehet választani, mint a 4. ábrabeli homorú fogoldalét, úgy hogy az összefogás eleinte ilyenkor is a fog közepén vagy annak közelében fog történni. A találmány kiterjed egyenes vagy ferde állású fogakkal biró hengeres, valamint kúpos fogaskerekekre s az úgynevezett nyilkerekekre is; a fogaskerekek előállítása ismert módon pl. hengerlés révén is történhet. Szabadalmi igényeli: 1. Fogaskerék, melynek fogainak két oldala hosszirányban tekintve a fog hosszközépsíkjához képest ellentétes görbiiletüek, jellemezve azáltal, hogy a fogaskerék a legördülési eljárás szerint állíttatott elő. 2. Az 1. alatti fogaskerék változata, jellemezve azáltal, hogy a fogoldalak hosszirányban domborúak. * 3. Az 1. alatti fogaskerék változata, jellemezve azáltal, hogy a fogoldalak hosszirányban homorúak. 4. Az 1., 2. és 3. alatti fogaskerék változata, melyet az jellemez, hogy a fogoldalak hosszirányban tekintve a foggerinctől a fogtőig fokozatosan csökkenő görbületüek. 5. Az 1—4. alatti fogaskerék változata, melyet az jellemez, hogy a fogoldalak