80648. lajstromszámú szabadalom • Kerékpáragy szabadfutásra való berendezéssel

— 201 — rása alkalmával tengely irányban nincs megterhelve. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábra szabadonfutó kapcsolással és hátrafelé való lépés által működésbe jutó fékkel ellátott agy hosszmetszetét mutatja; a 2. és 3. ábra az 1. ábra 2—2, illetve 3—3 vonala mentén vett keresztmetszetet mutat; a 4. ábra kissé eltérő foganatosítást tüntet fel, melynél csak a szabadonfutó kapcsolás van alkabnzava, fék azonban nincs. A szabadonfutó kapcsolás valamely kerékpár hátsó kerekének (6) agya és a (7) liajtókereket hordó (8) hajtótest között van elrendezve, mely utóbbi a (9) tengelyen van ágyazva. Az agy (10) és (11) golyós csapágyak segítségével egyrészt a (8) hajtótesten, másrészt a tengelyre csavarolt (12) ágyazási kúpon nyugszik, mely a (13) kar segítségével a kerékpárkereten nem forgathatóan biztosítható. A (8) hajtótest az agyba benyúló végének kerületén egy vagy több (23) jobbmenetet hord ferde oldalakkal, azaz a menetek keresztmetszete háromszög- vagy trapezalakií lehet. A (23) menettel a hosszirányú hasítékkal ellátott, pl. négyrészű és a (15) rugógyűrű által összetartott (14) fékezőhüvely (2. ábra) megfelelő anyamenet útján kapcsolódik. A (8) hajtótest forgásiránya szerint a (14) hüvely a (6) agyban az egyik vagy a másik irányban eltolatik, mimellett a hajtótest és hüvely között a viszonylagos forgást a hüvely és az agykúp egy a hüvelybe benyúló (16) toldata között fellépő súrlódás biztosítja. A (8) hajtótest (17) lépcsője és a (14) fékezőhüvely jobb vége közé (1. ábra) a (18) gyűrű van beiktatva, mely a (19) szemölcs vagy bütyök segítségével az agy belső felületében kiképezett hosszhoronyba kapaszkodik és ilyenformán az agygyal el nem forgathatóan van összekötve, azonban az agyban hosszirányban mozoghat. A (18) gyűrű bal oldalán a kerületen kúpos | (20) toldat van kiképezve, mely a (14) fékezőhüvely jobb végén kiképezett, megfelelő üreges kúpfelületbe nyúl.* A (12) ágyazásikúp kúpos kerülete a (21) hosszfogazással van ellátva, meilyel szemben a (14) fékezőhüvely bal végén kiképezett, üreges kúp alakjával biró (22) fogazás foglal helyet. A leírt berendezés működési módja a következő: Ha a (8) hajtótest a kerékpár hajtóműve, pl. a lábító forgattyúk segítségévei az előrehaladás irányában haj tátik meg, a (23) menet a (14) hüvelyt az 1. ábrán jobbfelé csáváról ja; a hüvely a maga részéről a (18) kapcsolási gyűrűt ugyanezen, irányban maga előtt tolja, míg az a hajtótest (17) lépcsőjéhez nem ér. Ezután a hüvely felcsúszik a (20) kúpra és ezáltal, valamint a (23) menet ferde jobboldali lejtője által széjjelfeszíttetik és az agy belső felületéhez szoríttatik. Ekkor a (6) agy a (8) hajtótesttel úgy a (14) hüvely, mint a (18) kapcsalási gyűrű által is össze van kötve, ellenben a (21) és (22) fogaskapcsolás kiiktatódott. A lábító forgattyúinak nyugalomban való megtartása alkalmával a (6) agy, mely a kerékpárral együtt tovább mozog, magával viszi a (14) hüvelyt és a (18) kapcsolási gyűrűt és ennek folytán a hüvelynek balfelé való elcsavarodását idézi elő. Ennek következtében a hüvely újból összehúzódik és a (18) kapcsolásigyűrű úgy a haj tótesttől, mint a hüvelytől is megszabadul. Az agy ekkor érezhető akadályoztatás nélkül foroghat. A lábító forgattyúinak hátrafelé való forgatása alkalmával a (14) fékezőhüvely még tovább csavaroltatik balfelé, amíg á (21) és (22) fogazások kapcsolatba nem jutottak és a (23) menet baloldali ferde felületei a most el nem forgathatóan fogvatartott (14) hüvelyt széjjel nem feszítik és az agyhoz nem szorítják, úgy hogy ezen esetben a kerékpár lefékeztetik. A kerékpár újból való meghajtása alkalmával a fék egyidejűleg oldódik. Miután a (15) rugógyürű a többrészíi fékezőhüvelyt a (16) toldat kerületéhez szorítja, ezen a helyen elégséges nagy