80633. lajstromszámú szabadalom • Berendezés generátorrostélyok mechanikai tisztítására

mazó hátrányok elkerülésére a rostélyt úgy oszthatjuk meg, hogy a rostély külső gyűrűalakú része helytálló marad és csak a rostély másik része mozog. A rostély mozgó része szintén meg lehet osztva és mindegyik rész mozgása külön­böző terjedelmű lehet. Oly generátoroknál, melyek időszako­san melegrefuvatással és gázosítással dolgoznak, nagy szabad térnek a rostély alatt való képződése kellemetlen volna, mert az ilyen tér a gáz minőségét rontja, ha csak a rostély alatt foglalt levegőt gőzzel előzetesen nem szorítjuk ki. Ezen nagy szabad tér képződésének elkerülé­sére arról kell gondoskodni, hogy a gyű­rűn áteső anyag a hamuelvezető csator­nájába jusson. Ezen célra süveggel ellá­tott szárnyas vagy lapátos kerék szolgál. A találmány tárgya lehetővé teszi azt is, hogy a salak a rostélyról szabadon le­húlljon és a rostély alatt fekvő térből könnyen el legyen távolítható. A salakot tehát az összes eddig ismert kivitelektől eltérően nem használjuk a generátor kokszoszlopának alátámasztására, úgy hogy a salak a salakdarabok nagyságától függetlenül a salaktérből eltávolítható és azt nem kell úgy, mint ahogyan ez az eddig használatos szerkezeteknél szük­séges volt, a hamutérben szétaprítani oly célból, hogy eltávolítható legyen. Az ebből származó nehézségek tehát elhá­ríttatnak. A salak szétaprításának szük­ségessége folytán erősen törecstartalmú szenet vagy bitumenes palát a jelenleg ismert mechanikai rostélyokkal nem le­hetett elgázosítani. Minthogy a generátorfal alsó széle és a rostély között levő szabad teret megfe­lelő átfedés esetében elég nagyra mére-1 tezhetjük, a salakdarabok nagyságától teljesen függetlenek vagyunk. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező rostély különböző foganatosítási alakjait fffggőleges metszetben mutatja. Az 1. ábra körmozgást végző rázórostély­lyal és ingás támasztékokkal ellátott be­rendezést mutat, melynél a hamutér idő­szakosan üríttetik ki; a 2. ábrán ingásan felfüggesztett rostély látható, folytonosan kiürített hamutér­rel; a 3—5. ábrán megosztott rostéllyal és a 6. és 7. ábrán a rostély alatt kis szabad térrel ellátott foganatosítási alakok van­nak feltüntetve. Az 1. és 2. ábrán (a)-val a rostély, (b)-vel a rostélyt alátámasztó ingák, (c)-vel a rostély felfüggesztései, (d)-vel a forgattyúhajtás, (e)-vel a hamutér, (f)-el a hamutér elzáróel eme, (g) vei az égéstermékeket elvezető cső és (h) val az ezen csőben elrendezett szállítócsiga van jelölve. Mint ezen ábrákból látható, az (a) rostély az akna fala alá nyúlik és. a maradékok a rázómozgás következtében a rostély kerülete mentén létesülő liasí­tékon át esnek ki. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál a rostély a helytálló (a) gyűrű­ből és a (b) középtestből áll, mely a kör­mozgást végző (c) ingacsapon van meg­támasztva és két cgyf áshoz képest 90°-kal eltolt rúd íitján mozgattatik. A 4. és 5. ábrán feltüntetett kivitelek­nél a rostély a helytálló (e), illetve (el) gyűrűből és a többszörösen megosztott, mozgatott középtestből áll. A középtes­tet az (f), illetve (fl) középrész és a (g), (h), (i), illetve (gl), (hl) gyűrűk képezik. A 4. ábrán látható (f) középtestet a (k) csap tartja, míg a (g), (h), (i) gyűrak egymást kölcsönösen megtámasztják, úgy hogy mindegyik gyűrűt a szomszé­dos külső gyűrűn ágyazott (n), (o), (p) támasztóingák tartják. Az 5. ábra szerint a rostély alatt az (fl), (gl), (hl) részek számára való kö­zös tartóelem van elrendezve, mely az (m) ingákon van felfüggesztve és me­lyen a (gl), (hl) gyűrűk az (nl), (ol) in­gák útján vannak megtámasztva. A 4. és 5. ábrán látható foganatosítási alakok­nál az (f), (g), (h),_(i), illetve (fl), (gl), (hl) részek különböző excentricitással mozgattatnak, amit azáltal érünk el, hogy a rostély egyik részét, az ábrázolt esetben az (f), illetve (fl) középrészt hajtjuk. Ez a középrész a gyűrűket meg­felelő holt játékkal mozgatja, úgy hogy a gyűrűk mozgási mértéke kifelé csök­ken. A gyűrűk szándékolatlan eltolásá­nak meggátolására a .gyűrűket megfelelő módon kölcsönösen biztosíthatjuk, ami pl. kellő játékkal rendelkező csapok út­ján történhet. Az ábrázolt kiviteleknél az (n), (o), (p), illetve (nl), (ol) támasz­tékok egyúttal a mozgás határolására is szolgálnak. Azáltal, hogy az egyes ros­téi yrészeket különböző mértékben moz­gatjuk, a salaknak a rostélyon való lera­kodását megakadályozzuk. A belső ros­télytest ugyanis a salakot mindig a szomszédos rostélyrészre tolja, míg vé-

Next

/
Thumbnails
Contents