80591. lajstromszámú szabadalom • Elektromos biztonságú berendezés szeléncellák ellenállásváltozásai által befolyásolt a riasztó áramkörbe kapcsolt differenciálrelével
ható és a berendezés beállítására szolgál. A munkaáramkörbe van továbbá még- a riasztó csengő bekapcsolva. Az (Sl, S2) szeléncellákhoz vezető (3, 4) vezetékekben még két (wl, w2) ellenállás van bekapcsolva, melyek a szeléncellák betelő ellenállásának a kiegyenlítésére szolgálnak. A berendezés működése a következő: A (Bi) szünetáramú telep pozitiv sarkáról kiinduló áram először az (1) vezetéken halad át, aztán párhuzamosan egyrészt az (Sl) szeléncellán, a (Wl) ellenálláson, a (3) vezetéken ós az (al) tekercselésen, másrészt az (S2) szeléncellán, a (W2) ellenálláson, a (4) vezetéken, az (a) tekercselésen, végül a (2) vezetéken át vissza a (Bl) telep negatív sarkához, amikor is az {A) kapcsolót az 1. ábrán feltüntetett helyzeti*' hozizuk. Az (Al) kapcsolót ezután a berendezés beállítása céljából a (6') lámpakörre állítjuk át. Erre a relé (K) mozgó kontaktusát a nullpontban fekvő (Z) mutatóhoz vezetjük, úgy hogy az (L) lámpát az (5', 6') áramkör bekapcsolása izzásba hozza. Most a (K) mozgó kontaktust egy ki'sisé visszalengetjük, úgy hogy az (L) lámpa többé nem ég. A másik és a (K) v kontaktussal párhuzamosan kapcsolt (KI) kontaktussal erre ugyanazon munkafolyamatot visszük végbe, úgy hogy a (K, KI) kontaktusok legfinomabb beállítása után az (L) lámpa már nem ég. Ha most az (Al) kapcsolót az (F) riasztócsengő vezetékére kapcsoljuk, a berendezés működésre kész. Ha már most nappal valamely térbeli mozgás metszi az (Sl) szeléncellára ráeső fénysugarakat, a szeléncellát tehát beárnyékolja, akkor a cella ellenállása nagyobb lesz, és a két vezetékág ellenállásainak egyenlősége következtében a nullpontban tartott (Z) mutató ezen ellenállásváltozások következtében kilendül és a (K) kontaktussal érintkezésbe kerül, miáltal a (B3) munkaáramú telep (5) áramkörébe bekapcsolt (F) riasztócsengő működésbe jön. Ugyanezen hatás lép fel,- ha az (S2) szeléncellára esik árnyék, amikor is csupán a relé (Z) mutatója kerül a (KI) kontaktussal érintkezésbe és zárja az (5) riasztó áramkört. ^ A sötétség beállása után az egyik vagy másik szeléncellának valamely természetes vagy mesterséges fényforrással való megvilágítása ismét a relé mutatójának az egyik vagy a másik irányba' való kitérését vonja maga után, miáltal a riasztó áramkör az ismertetett módon záródik. A 2. ábrán feltüntetett foganatosítást alaknál két (Gl, G2) segédgalvanométer járul hozzá az 1. ábrán feltüntetett elrendezéshez, melyek egyetlen (B2) teleppel vannak összekötve. Ezen elrendezés célja a következő: Míg" eddig a berendezés bekapcsolása csak a szeléncellák eredeti sötét-ellenállásának beállta után volt lehetséges, a két segédgalvanométer alkalmazása folytán a berendezést bánnikor bekapcsolhatjuk, tehát például éppen bekövetkezetett megvilágítás után, mert a két segédgalvanométer egyike önműködőlég bekapcsolja a másikat, mihelyt a szeléncellák eredeti sötét ellenállása beállott. A (Gl) galvanométer emellett elektromechanikus átkapcsolással ellátott átkapcsoló galvanométer gyanánt van kiképezve és (Z2) mutatójával a (k2) csap körül állítható (K2) kontaktus működik együtt. A (Gl) galvanométer (Hl) elektromágnese az (X) fegyverzettel működik együtt, melynek alsó részén a kis (m) bütyök van alkalmazva, mellyel a lenghetően ágyazott (o) csappanó lap (n) pecke működik együtt. Ez utóbbi vezető érintkezésit kerülhet a (p) érintkező csavarral és oldalt egy további (q) toldattal van ellátva, mely második (H2) elektromágnessel működik egy ütt. A (G2) galvanométer relé gyanánt van kiképezve és maximum-kontaktussal van ellátva. Ezen galvanométer a riasztó áramkörben kontaktusműszer gyanánt szolgál. A (Z3) mutatóval ismét a (k3) csap körül leállítható (K3) kontaktus működik együtt.