80587. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folytvas- és acélgyártáshoz, valamint vasöntéshez alkalmas karburáló anyag előállítására
Megjelent i933. évi február hó 5-én. MAGYAR KIRÁLYI fB SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80587. szám. XII/e OSZTÁLY. Eljárás folytvas- és acélgyártáshoz, valamint vasöntéshez alkalmas karburáló anyag előállítására. DK REDLICH ALFRÉD ÜKL. VEGYÉSZMÉRNÖK ÉS LOVÁN'YI HUGÓ OKL. KOHÓMÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1919 szeptember hó 29-ike, A folytvas- és acélgyártásnál a vas karburálása céljából a szenet a megömlesztett adagba vagy nagy széntartalmú vas (nyersvas) vagy nagy szén- ! tartalmú anyagok (koksz, petrolkoksz, faszén stb.) alakjában viszik be. A nagy nyersvashiányra való tekintettel újabb időben az utóbb említett anyagokat fokozott jelentőségre tettek szert anélkül azonban, hogy gazdaságosság szempontjából kielégítő eredmény elérését tették volna lehetővé. Ezen karburáló anyagok használatánál ugyanis a karburáló anvag széntartalmának csak átlag egy harmada érvényesült, aminek oka kísérleteink szerint főképen abban keresendő, hogy ezen karburáló anyagok jelenleg használatos alkalmazási módjánál azok széntartalma a lánggal való érintkezés következtében nagyrészt elégett és veszendőbe ment. A kokszot, petrolkokszot, faszenet és egyéb ezen osztályba tartozó karburáló anyagokat ugyanis eddig lazán a kemencébe adagolták. A karburáló anyagok kis fajsúlyuknál fogva az adag felszínére emelkedtek és ezáltal a lánggal érintkezve, aktivitásukat jórészt elvesztették. Találmányunk értelmében az addig használatos karburáló anyagokat (koksz, faszén, petrolkoksz stb.) aprított alakban és nem egyedül, hanem az adagra vegyi-i leg ható, salakképző és nemesítő hatású ' kötőanyagokkal (nagyolvasztó- vagy martinsalak, kvarc, chamotte, mész, hidraulikus kötőanyagok stb.) keverve alkalmazzuk. Ezenkívül a karburáló anyagokat célszerűen vastartalmú anyagokkal (aeél- vagy vashulladékok, vasszivaes stb.) keverjük. Ezáltal egyrészt (a vastartalmú anyag hozzáadása következtében) a fajsúly növelését, másrészt (a kötőanyagok használata folytán) a karburáló anyag jobb összetartását biztosítjuk. A megnövelt fajsúlynál fogva a karburáló anyag nem úszik az adag felszínén (a salakon), hanem a salak és a fürdő között helyezkedik el és a láng oxidáló hatása aló] elvonatik. A kötőanyagok a széntartalmú anyagokat körülzárják, úgy hogy azok aktivitásukat a teljes kihasználásig megőrzik. A karburáló anyag fajsúlyának növelését vastartalmú anyagok hozzákeverése helyett vagy ezenkívül azáltal is elérhetjük, hogy a karburáló anyagokat a kötőanyagokkal együtt nagy nyomás alatt sajtolva, azok fajlagos térfogatát csökkentjük. Ezáltal az eredeti karburáló anyaggal összehasonlítva két-háromszoros faj súlynövekedést érhetünk el. A karburáló anyag aktivitását (karburáló hatását) még fokozottabb mértékben