80528. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tűzveszélyes folyadékok raktározására és letöltésére

(12) szifontól a (11) készlettartályhoz vezető része tehát folyadékkivétel esetén mint szívócső, a készlettartály megtöltésénél pedig mint töltőcső (túlfolyató cső) szerepel. A (13) szivattyú a lecsapclásuál az v

l) csövön át szívott folyadékot a (14) nyomó vagy lecsapoló vezetékbe szállítja. Abban a mértékben, amelyben a (13) szivattyú a (11) kóözlettartályból folyadékot vesz ki, a tartályba szénsav vagy más nem oxidáló védőgáz lép, mely a folyadék felett helyezkedik el. A védőgáz a (16) szelepen át lép be és a (3) gázvezetékbe az önműködően záródó (5) szelep van beiktatva. Ezt a szelepet kézzel kell nyitva tartani mindaddig, amíg a készlettartályból folyadékot veszünk ki. A (13) szivattyúnak csak akkor szabad a (11) készlettartályból folyadékot kivennie, ha a tartályba tényleg védőgáz lép be. Evégből a (13) szivattyú szívóoldala a (6) mellékvezeték útján a készlettartály legmagasabb helyével, tehát annak gázterével áll összeköttetésben, ami által a szivattyú szívóvezetékében mesterséges tömítetlenséget hozunk létre, melyet csak akkor zárunk el, ha a szivattyú a folyadékot már tényleg szívhatja. Míg az ismert berendezések ezen célra külön vezérlőszelepeket igényelnek, melyek a külső légnyomástól vagy a védőgáz nyomásától függnek, addig a találmányt képező berendezésnél az áramló védőgáz energiáját használjuk arra, hogy a (4) sugárszivattyú útján folya^ dékot szívassunk a készlettartályból és ezen folyadékkal zárjuk el a mesterségesen létesített tömíteitlenségett, tehát a (6) mellékvezetéknek egyik vagy másik végét. Az 1. ábrán feltüntetett esetben a (6) mellékvezeték szabadon torkollik a (11) készlettartály gázterével a (19) nyílások útján állandó összeköttetésben álló (9) segédtartályba. A (3) védőgázvezeték a (11) készlettartály feneke közelében elrendezett (4) sugárszivattyúhoz csatlakozik, melytől a (18) szállítócső a (9) segédtartályba vezet. A (13) szivattyú csak akkor szívhatja a folyadékot a (.11) készlettartályból, ha a védőgáz a (4) sugárszivattyú útján annyi folyadékot szállított a (9) segédtartályba, hogy a (6) mellékvezeték alsó vége a folyadék által elzáratott. A berendezésnek a 2. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a (4) sugárszivattyú nincs a folyadékszín alatt elrendezve, hanem a (3) védőgázvezetéknek a (11) készlettartály dómszerű (15) sisakjába torkolló végéhez van csatlakoztatva, míg a (6) mellékvezeték közvetlenül a (4) sugárszivattyú külső tokjába torkollik. A (4) sugárszivattyún átáramló védőgáz a (6) mellékvezetékben és ennek következtében a (13) szivattyú (1) szívóvezetékében is szívóhatást létesít, aminek következtében a folyadék a (12) szifonból az (1) csőbe lép. Mihelyt az (1) csőbe felemelkedő folyadékoszlop a (6) mellékvezeték torkolatát elérte, vagy abba behatolt, a (13) szivattyú működésbe léphet, a folyadékot emelheti és a (14) nyomóvezetékbe szállíthatja. A (4) sugárszivattyú hatása következtében a (13) szivattyú által szállított folyadéknak egy része tartósan a (6) mellékvezetéken halad keresztül és ezáltal a íömítetlen hely elzárása mindaddig fennmarad, ameddig védőgáz áramlik a sugárszivattyún keresztül. A (13) szivattyú nyomóoldaláról ismert módon a (7) kiürítő vezeték (vissza folyató vezeték) halad vissza a (11) készlettartályhoz. A (6) mellékvezetékből a (8) gázvezeték ágazik el, mely gázmentes elzárással van ellátva és a készlettartálynak föld felett elrendezett szállítótartályból (hordóból) való megtöltése közben uttóbbinak gázterét a készlettartály gázterével köti össze. A (6) gázmellékvezeték és a (7) visszafolyató vezeték a készlettartály közeié-