80491. lajstromszámú szabadalom • Fogkefe a fogaknak főként függélyes irányú tisztítására

tos fogkefékkel egyáltalában nem vagy csak tökéletlenül és kényelmetlenül való­sítható meg, amennyiben különösen a hátsó fogak külső oldalát csak nehezen lehet megközelíteni, a kefe hátfala a száj belső oldalát kifeszíti és könnyen meg­sérti, mimellet a kefe függélyes irány­ban csak szűk határok között mozgat­ható. A jelen találmány tárgyát képező fog­kefe mindezen hátrányokat kiküszöböli és a fogak függélyes Irányú tisztítására a használót ráneveli, illetve rászoktatja. A mellékelt rajz a találmány tárgyá­nak példaképen vett foganatosítási alak­ját az 1. ábrán elölnézetben, a 2. ábrán oldalnézetben mutatja, míg a 3. ábrán a fogkefe felső része felülné­zetben látható. A nyél (l)-gyel, a fogak külső oldalá­nak függélyes irányú kef élésére szolgáló kefetest (2)-vei, a belső fogfelületek tisz­títására szolgáló kefetest (3)-mai van je­lölve. A fogsor ívelésével közel megegyező ívelésű, azaz lényegben hengerfelület mentén és két végén felfelé hajlított (2) kefe az (1) nyél egyik, a (3) kefe a másik végére van erősítve, illetve a nyéllel egy darabból áll. A (2) kefe az (1) nyélre merőlegesen, lényegében T alakban, vagy az 1. ábrán látható módon a merőlegestől kissé eltérő szög alatt lehet elrendezve, oly célból, hogy a rendszerint jobbkézben tartott fogkefét a kar tartásának megfelelően, kényelmesen kezelhessük. Ebből kifolyó­lag a (2) kefének a nyéltől balra fekvő oldala célszerűen hosszabb, mint a nyél­től jobbra fekvő oldal, oly célból, hogy a bal hátsó fogakat is könnyen megköze­líthessük. A (2) kefe célszerűen a rendes í'og­hossznál keskenyebb és legfeljebb két sor sörteosomó van rajta elrendezve, mi­által elérjük azt, hogy az ismert fogke­féktől eltérően a (2) kefét a fogak fölött hosszabb úton mozgathatjuk föl- és le­felé. A (2) kefét adott esetben a szájban való mozgatás megkönnyítése céljából, a két végén még keskenyíthetjük. Az; (1) nyél (la)-nál az áll vonalának megfelelően ívelt, oly célból, hogy a fog­kefét közéi függélyes síkban mozgathas­suk. Az (1) nyél másik vége a (3) kefé­ben folytatódik, melynél a sörtecsomók lényegében félhengerpalást vagy gömb­süvegfelület külső domború oldalán van­nak elrendezve. Félhenger helyett rövi­debb palástfelület is alkalmazható. Adott esetben a (3) kefetest csúcsával lefelé fordított három szögalak ban lehet kiképezve, melynél a háromszög csúcsai lágy görbületben vissza vannak haj­lítva és a sörték a háromszög domború oldalán sugárirányban szétágazóan van­nak elrendezve. A rajz szerinti foganatosítási alaknál a sörtecsomók (4b) része a hátsó fogak és a (4a) része a mellső fogak belső ol­dalának tisztítására szolgál. Az (1) nyél, illetve a (3) kefe különleges alakja által elérjük azt, hogy a száj aránylag kis­mértékű nyitásakor a fogakat belülről kényelmesen megközelíthetjük és tisztít­hatjuk. A fogak rágófelületeit szintén a (3) kefével tisztítjuk. A találmány lényegének érintése nél­kül a (2) kefe az (1) nyéllel csuklósan lehet összekötve ós mindenkori beállí­tott helyzetében rögzíthető, mimellett a két kefének egymáshoz viszonyított helyzete a rajzon látható foganatosítási alaktól eltérően tetszés szerint választ­ható meg. Adott esetben a kettős fog­kefe helyett két különálló fogkefét al­kalmazhatunk, vagy a nyelet csuklósan összehajthatóan képezhetjük ki. A (2) ós (3) kefénél a sörtecsomók su­gárirányban, vagy szétágazóan lehetnek el Kendezve. A kefeszőröket adott esetben a kefék más-más részén különböző hosz­szúságúakra nyírjuk, miáltal a sörték keménységét az elérendő célnak megfe­lelően szabályozhatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents