80481. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés égő folyadékok tüzének korlátozására és oltására

anyagból álló (15) felhajtótestből áll, mely hengeres ellenző alakjában van kiképezve ós a fából vagy egyéb anyagból készült (16) merevítőkereten van elrendezve. Ez a keret arra szolgál, hogy az úszó (17) sisakját és vékony bádogból készült (18) falát merevítse, és a kellő alakban tartsa, Az úszó közepén függőleges vezetőrúd van elrendezve, mely a (17) sisak és a ( Ki) keret (20 és 21) furataiban van vezetve ós ennek következtében a megengedhető játéktól eltekintve, az úszót csak függőleges irányban engedi mozogni. Az úszó ferde (18) oldalfalának ezenfelül vályúalakű (22) pereme van, melynek célját alább adjuk meg. A (23) rostélv, mely a (24) tartályfenéken van megerősítve, az úszónak a kihúzott vonalakkal ábrázolt helyzet fölé való emelkedéséi megakadályozza, míg a rostélyon megerősített (25) süveg ; tx úszót leeső tárgyak vagy lerakódó anyagok ellen megvédi. A (15) felhajtótest méretei az egész úszó súlyához viszonyítva úgy vannak megválasztva, hogy az úszó a kihúzott vonalakkal rajzolt állásban épen úszik, ha a folyadékállás a (26) magasságot elérte, mely a (15) felhajtótest (27) felső síkjával körülbelül egy színben fekszik. Ha a folyadék az (a) tartályban valamivel a (26) folyadékszin felett áll, akkor a folyadék felhajtó ereje az úszót felemeli ós legfelsőbb helyzetében a (23) rostélyhoz szorítja. Tűz kitörése vagy robbanás esetében a (!)) elzárás nyílik és a folyadék a (22) perem alsó része, valamint a (15) felhajtőtest alatt a lefolyatócső (32) peremén és a (b) csövön át a (c) tartályba folyik. A folyadék ezen útja mindaddig teljesen nyitva marad, míg a folyadékszin a (26) állás alá siilyed. Ebben a. pillanatban az úszó a folyadékkal együtt lesiilyed és végül a szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe ér, melylton (22) pereme a (28) csatornában fekszik. A folyadék kiáramlása most be van fejezve, a felhajtótest a (32) széléig megtöltött (29) csatornában úszik és emellett oly forgástestet képez, melynek hatása szifonéval egyezik, ily módon az ógő folyadékot tartalmazó tér és a lefolyatócső között folyadékzárai kapunk. A folyadék a (b) csövön időközben biztosan keresztüláramlott. A (b) cső most levegőnek és folyadékgőznek a (c) térből felszálló keverékével van megtöltve. A (22) peremben és a (28) csatornában bizonyos mennyiségű égő folyadék maradt viasza. Habár ez a folyadékmennyiség nem jelentéken)', de mindamellett elegendő ahhoz, hogy a vékonyfalú (22) peremet, mely most a (28) csatornában nyugszik, felhevítse. A (28) csatorna belső fala mentén a könnyen olvadó fémből álló (30) réteg van elrendezve. Az égő folyadék és a felhevített (22) perem a (30) réteget megolvasztja, úgy hogy a megömlött fém a (22) perem és a (28) csatorna között levő teret kitölti. Ezáltal az úszó a (b) lefolyatóesövet az (a) tartály belsejéből tökéletesen és tűzbiztosan elzárja. Ha a folyadék akkor, amikor (31)-nól elzáratik, még cg, akkor a tűz oxigénhiány következtében az elzárt térben csakhamar elalszik, míg a tűznek a lefolyatócső be való átcsapom teljesen ki van zárva. Miután a folyadék a (22) ikremben és a (28) csatornában kiégett, akkor a tűznek nincs több tápláléka. A tűz elalszik és a. találmány célját elértük. A hatás gyors lefolyása az úszónak tűz által való befolyásol tatását meggátolja. A találmány tárgyának, minf a fentiekből kitűnik, főképp a következő előnyei vannak: 1. Ha a készlettartályban tűz is üt ki, a folyadékkészlet legnagyobb részét megmenthetjük. 2. A tartályban keletkezett tűz gyors eloltása folytán a lángoknak szomszédos tartályokra való átterjedése nagy rtiértéfcben korlátozva van és egyúttal szomszédos terep részek • vagy kikötők vészé-