80429. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hidrogénnek vagy nitrogénnek előállítására

magasabb a kontaktustér. Ez nemcsak aránylag csekély teljesítmény, hanem ehhez viszonyított nagy gőz. és vízgáz­fogyasztást, azaz az eddigi hidrogénfej­lesfctőknek rossz hatásfokát is megmagya­rázza. A nitrogén előállításánál a redukálási folyamatok közben a vízgázból az oxigén lekötése által keletkező vízgőz okozta mel­lékreakcióknak kedvezőtlen befolyása ha­sonlít a hidrogén előállításánál tapasztalt hatásokhoz, míg az oxidáló folyamat alatt a kontaktustér magasságának kedvezőt­len befolyása más módon érvényesül. A levegőnek szabad oxigénjét a kuntaktus­massza rendkívül gyorsan köti le. A kon­taktusmasszának első rétegei, melyekkel a levegő érintkezik, ekként igen erősen befolyásoltatnak, úgy, hogy azok könnyen megolvadnak, még mielőtt az oxigén lekö­tése a levegő által később átáramolt réte­gekben végbe megy. Á gyakorlati üzemben a hidrogén elő­állításánál is levegőt vezetünk át a kon­taktusmasszán. Mivel ugyanis a tisztát­lanságok, különösen a kén és a szén (ko­rom), melyek a redukáló gázok révén és közvetlen fűtésnél a fűtőgázokkal jutnak a kontaktusmasszába- ennek ihajtékonysá­gái csökkentik, a kontaktusmassza mind­egyik zárt munkafolyamait vagy néhány órai üzem után levegővel kezeitétik. Ek­kof azonban ugyanaz a hátrány lép fel, mely fentebb a nitrogén előállításának leírása kapcsán említtetett, azaz a kontak­tusmasszának első rétegei könnyen meg­olvadnak, mert azokon aránylag sokáig kell levegőnek átáramlania, hogy az oxi­gén a mélyebb, tisztátlan rétegekhez jus­son. A jelen találmány mái- most az említett hátrányokat elkerüli. A találmánynak alapgondolata szerint a kontaktusmasszán átvezetendő anyagokat nem párhúzamo­san vezetjük a kontaktustérnek (aknának, retortának) hosszával, hanem ehhez ha­rántirányban. Ezen célból a kontaktustér térítő és elosztó falakkal van ellátva az átvezetendő anyagok számára. Ezáltal el­érjük azt, hogy nagyméretű fejlesztőknél is a kontaktusmasszának magassága az átáramlási irányban csekély lehet, to­vábbá hogy a mellékreakcióknak befo­lyása minimumra csökkentetik és végre, hogy a kontaktusmasszának megolvadása a levegőnek átvezetése közben meg vau akadályozva. A találmány szerint készült hidrogén- és nitrogénfejlesztők emellett a kontaktustérnek azonos térfogatánál je­lentékeny nagyobb teljesítményt mutat­nak, mint az eddig ismert fejlesztők. A mellékelt rajzokban a találmányt ké­pező berendezésnek példaképpen hat foga­natosítási alakban van feltüntetve. Az 1. ábra az első foganatosítási alaknak függélyes metszete. A 2. ábra a második. A 3. ábra a harmadik foganatosítási alak­nak harántnietszete. A 4. ábra a negyedik foganatosítási alak­nak függélyes metszete. Az 5. ábra metszet a 4. ábrának A—B vo­nala szerint. A 6. ábra az ötödik, a 7. ábra a hatodik foganatosítási alaknak függélyes metszete. A berendezésnek első foganatosítási alakjánál (1. ábra) a fejlesztőnek az (1) fémköpenyből és a (2) tűzálló bélésből álló tokja a (8) kontaktusért zárja körül, mely egyrészt a (2) béléstől kis távolság­ban és ezzel koncentrikusan elrendezett (3) elosztóhenger és másrészt a fejlesztő közepén elrendezett (5) elosztócső által ha­tároltatik. A (3) elosztóhenger és az (5) elosztócső, vagyis az elosztók, vagy a (7) és a (71 ) nyílásokkal vannak ellátva, vagy likacsos anyagból készülnek; a (8) kontak­tustérbe bevezetendő anyagok tehát a fej­lesztőnek hosszára harántirányban vezet, tetiiek át a kontakfusmasszán. A (3) és (5) elosztók által határolt a (31 ) és (51 ) kam­rákhoz a (4) és (6) vezetékek csatlakoznak. A kontaktustér ezek szerint gyűrű alak­jával bír. A (8) kontakitustérnek belsejéhez, a tok (9) fedelének levétele után, lehet hoz­záférni. A kontaktusmassza a (9) fedélnek a (10) zárakkal ellátott nyílásain át tölt-

Next

/
Thumbnails
Contents