80391. lajstromszámú szabadalom • Keverőberendezés

nyában való egyenletes hevítés a lefelé való fokozatos erősbitéssel, hanem éppen ellenkezőleg a retorta fölső végén való helyi erősbítésre van szükség, a kiegyenlítődést azáltal 'létesíthetjük, hogy alulról vízgőzt áramoltatunk he, miáltal a kamara alsó részében a koksznak átadott hőtöbblet a vízgáz képzésére hasznosíttatik. A vízgőz bevezetése ugyan folytonos üzemű kemence kamaráknál is általánosan ismeretes, azonban az itt leírt kemencével kapcsolatban azon különleges hatással jár, hogy a teljes hőbevezetésnek a szükséglethez való hozzásimulását teszi lehetővé. A regeneratív fűtés is különleges szerepet játszik itt annyiban, hogy ezáltal egészben egy magasabb hőmérsékleti fokot érünk el, úgy hogy egyrészt nagyobb hőmennyiség áll rendelkezésre a vízgáz előállítására és másrészt ezen átalakulás magasabb hőmérsékleten megy végbe. Ez utóbbi azonban igen fontos, inert ezzel a vízgáz előállítása tökéletesebbé válik. Ezzel jelentékeny lépéssel haladtunk előre a jövő világító gáza irányában, mely előreláthatólag szén desz ti 1-láeiógáz ós koksszal előállított vízgáz keverékéből fog állani. Szerkezetileg még azon ér'ékes lehetőség adódik, hogy az egész kemencetömb lehorgonyzása által fölfogandó erőket közvetlenül támaszthatjuk meg, amennyiben a különböző föladatot teljesítő hőgyűjtők közé a vastag válaszfalat mindenkor úgy iktatjuk közbe, hogy az az egyes kemencekamarák között a középsíkban fekszik, miáltal közvetlen nyomás átvitel válik lehetővé. A 3., 4. és 5. ábrán látható fenékzár az új kemencetelephez. annyiban simul jól hozzá, hogy ezen fenékzár térszükséglete a kemence alatt rendkívül csekély. Ezenkiviiil a zár egy külön alátámasztó testre van osztva, mely a csulós kapcsolás különleges módja által a nem szándékolt nyitással szemben teljes biztonságot tnyújt, míg a tulajdonképpeni tömítést rendes fedőzártömítési léc segítségével eszközli. A (15) kemencekamára alsó vége a (2S) vastok által van lezárva. Ezen (28) tokban a kamara alatt a (29) csapágyak vannak alkalmazva, melyekben a (30) támaszcsappantyúk lengenek, melyek kettős forgattyúkhoz hasonlóan vannak kiképezve. Ezen (30) támaszcsappantyúk (31) tengelye az egyik oldalon kifelé van vezetve és itt az egyidejű mozgatás céljából a (32> ós (33) fogaskerekekkel vagy fogasívekkei és esetleg a két szélső helyzet biztosíta sára egy elreteszelő berendezéssel vannak ellátva, mimellett a (30) csappantyúk esetleg a (34) ellensúlyok által kiegyensúlyozhatok. A (28) tok alsó nyílása a (35) födő által záratik, melyet a (36) horgok hordanak és szorítanak hozzá, melyeket n négyszögletes résszel biró (37) tengelyek segítségével a (38) csapok fölé forgathatunk. A leírt berendezés működési módja a következő: A (15) vagy (14) kamarák tö' tése a (30) csappantyúknak a 3. vagy 4. ábrán föltűn tetett helyzetében eszközölte tik, amikor is a töltés súlya közvetlenül vitetik át a (29) csapágyakra, anélkül, hogy a billenesre alkalom volna. Ámbár a (30) csappantyúk ezen esetben labilis egyensúlyban vannak, mégis a meglévő súrlódás, különösen természetesen magával a töltéssel szemben a nagy súrlódási kör folytán oly nagy, hogy a csappantyúk állása, elreteszelő berendezés nélkül is biztosítva van. Megakarjuk említeni azonban azt is, hogy a csappantyúk át fordíthatók kismérték-ben a középhelyzeten túl is, úgy hogy a két csappantyú egymásra támaszkodik. Ezen megbízható biztosítás alapján a külső ttömítőzár számára teljes szabadságot nyerünk, ezt tehát csakis azon szempont szerint képezhetjük ki, amint ez a töltésre és a kényelmes kezelésre való tekintettel szükségeltetik, miután itt a murikások veszélyeztetése tényleg ki van zárva. Emellett a külső zárnak mindenkori eltávolítása is különösen egyszerű módon eszközölhető, amennyiben kiürítés céljából az egyes kamarák alá a (39) kocsit toljuk, melyen a (40) bakon a súlykiegyenlítéssel fellátott