80387. lajstromszámú szabadalom • Irónhegyező
I Megjelent 1922. évi december hó 30-án. MAGYAR K IRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 80387. szám. IXa/b. OSZTÁLY. Irónhegyező. KIRÁLY ERNŐ TANÍTÓ SZOMBATHELYEN. A bejelentés napja 1921 január hó 28-ika. Az eddig használatos kézi irónliegyezőknek ismert hátránya, hogy csak addig dolgoznak kifogástalanul, míg pengéjük borotvaél ességű. Mihelyt néhány hegyen zéw után a penge élessége csökken, úgy már tökéletlenül hegyez, emellett pedig az irónbelet rendlszeriint letöri, ifőkíép azért, mivel a grafit sokkal hamarább koptatja a vágókós élét, mint a fa és így a késnek felső vége nem működik. Jelen találmány feniti hátrányok kiküszöbölése céljából különválasztja az irónbél hegyezését az irón fájának forgácsolásától ós az irónbelet kicserélhető dörzsfelület pl. üvegpapir vagy reszelő segélyével .hegyesi ti. Az irón fájának forgácsolását jelen találmány azon meggondolás alapján végzi, hogy a metszés, még kevésbé éles késsel is tökéletesebben és kisebb erőkifejtéssel eszközölhető, mint a vágás. A metszés tudvalevőleg abban áll, hogy a vágókést nemösak az él re merőleges irányban, hanem egyidejűleg az él hosszirányában is mozgatjuk. Jelen találmány elvén a metszést azáltal közelítjük meg, hogy a ceruzahegyező késének síkját az irón hossztengelyéhez képest ferdén, kb. 45 fok alatt rendezzük el, mimellett a vágóéi alakját a ferde késsíknak és a kúpos belvilágú kés foglalatnak metszési vonala sziabja meg. A rajzon látható jelen találmány egyik példaképpeni kiviteli alakja: 1. ábra az irónhegyesőnek távlati képét, 2. ábra Oldalmetszetét, 3. ábra metszetét, 2. ábra A—B vonala szerint, 4. ábra fölülnézetét, 5., 6. ábrák részleteket tüntetnék föl. Az irónhegyező ismert módon (e) hüvelyből áll, melynek részben hengeres1 , részben kúpos belvilága van a meghegyezet.t (b) irón végének megfelelően. Míg az ismert irónhegyozöknél a kés éle a kifaragandó kúp egyik alkotója irányába esik, addig jelen találmány elvén a (d) késnek síkja a (b) irón, ill. (e) hüvely hossztengelyéhez képest ferde, körülbelül 45 fokú, a kés élvonalát pedig a (d) kés síkjának és az (e) hüvely kúpos belvilágának metszésvonala szabja meg. A (d) kés az (i) csavarokkal erősíttetik oldhaJtóan az (e) hüvelyhez. A kés olykép van alakítva ós méretezve, hogy csakis az iróniát hegyezi, magát a (c) irónbelet azonban nem érinti. A (c) irónbélnek meghegyezésére (g) ferde dörzsfelület szolgál, mely az (e) hüvely fölső részében van elrendezve. Ezen
