80351. lajstromszámú szabadalom • Elektróda elektromos cellák különösen akkumulátorok számára és eljárás annak előállítására

kenyen csökkenthető és pedig a íártéri yok (h) vastagságának kisebbítése révén, az elektródák (b) szélességének megváltoztatása nélkül, aminek következtében a feszültségesés csökkenthető. Az ilyen elektródáknál kiválóan előnyös az előállítás is, amennyiben a tartányok körkeresztmetszetü csövekből alakíthatók, amelyeket először hatásos anyaggal megtöltőnk, azután hengerlés vagy sajtolás révén összenyomunk, úgy hogy hosszan elnyúló keresztmetszetűek lesznek. Az eközben végbemenő nagy térfogatcsökkenés következtében a hatásos anyag erős összenyomását és ezáltal jó érintkezést érünk el, anélkül, hogy az anyagot már eleve nyomás alatt kellene a tartányokba szorítani. Ami a szerkezeti kivitelt illeti, a fémszekrényt előnyösen összekorcolhatjuk, mi mellett a korc szétnyílását a szekrények egymásra gyakorolt nyomása meggátolja. A 4. és 5. ábra a tartányok öszszekorcolásának többféle megoldását láttatják. A 4. ábrán látható kivitelnél minden egyes tartány magában van korccal összefogva, míg az ö. ábrán látható módon a tartányfala 8-as alakban van meggörbítve és két korccal összefogva, Az első megoldás egyszerűbb és könnyebben megvalósítható, mint az utóbbi. A tartányokat összekorcolás helyett, össze is szegecselhetjük. Adott esetben a bádog élei között való összeköttetést azáltal kerülhetjük el, hogy a tartányokat kivülről szorítjuk össze célszerűen rájuk húzott gyűrűkkel vagy hasonlókkal. Több tartánynak egy elektródává való egyesítésnél igen fontos, hogy a tartányok oly módon szoríttassanak össze, hogy a hatásos anyagnak az elektrolit behatása által előidézett duzzadása elkerülhetővé váljék. E cél elérése az (a) tartányokat célszerűen hosszmenti két (c) sín között rendezzük el, amint az a ábrán látható, e síneket kereszttartókkal vagy más alkalmas módon tartjuk egymástól meghatározott távolságban, vagy pedig a tartányokat az elektródák hosszában végigvonuló és valamennyi elektródára ráhúzott gyűrűalakú pántokkal fogjuk össze. A 6—8. ábrák a tanulmánybei i elektródák célszerű foganatosítási alakját láttatják, mimellett a 6. ábra az elektróda oldalnézetét, a 7. és 8. ábra pedig annak hossz- illetőleg keresztmetszetét szemlélteti. A tartányokat szilárd keretként kiképezett foglalatban rendezzük el, amely U-alakú keresztmetszettel biró hosszmenti két (c) sínből és e sínek végeit összetartó keresztirányú két (d) sínből áll. E sínek a sarokpontokon össze vannak szegecselve oly módon, hogy az (a) tartányokat a (c) sínek szorosan egymáshoz szorítják, mimellett a (d) oldalsínek a hatásos tömeg duzzadása folytán előálló nyomást felfogják. Hosszú tartányoknál célszerűen az (e) léceket alkalmazzuk, hogy a (c) síneknek a szegecseknél való elhajlását meggátoljuk. Az (e) lécek helyett a tartányokban kiképzett nyílásokon átvezetett és a (c) sínekkel szilárdan összekötött keresztirányú pántokat vagy drótokat is használhatunk. Az utóbb említett elrendezésnek az az előnye is megvan, hogy a pántok vagy drótok az elektródának bizonyos oldalirányú merevséget kölcsönöznek és az egves tartányoknak oldalirányú eltolódását meggátolják. A két (c) sín merevítését más elektródák segítségével ugyanazon cellán belül megvalósíthatjuk oly módon, hogy az elektródákat a tartányokkal felváltva fekvő és álló helyzetben rendezzük el, mimellett a tartányok minden egyes elektróda két oldalán lévő más elektródákban keresztben futó rudakat képeznek, amelyek a tartányok összefogása tekintetében ugyanolyan szerepet töltenek be, mint a (d) és (e) sinek vagy lécek. Ilyfajta elrendezés látható a 9. és 10. ábrán. A 9. ábra két elektródapáron át képzelt függőleges, a 10. ábra pedig vízszintes metszetet láttat. A pozitív (p) elektróda a megadott tipusu, míg a ne-